Bruttó 150 ezerért elmenne polgármesternek?

Az ősszel hatályba lépő módosítás értelmében az 500-nál kevesebb lakosú települések polgármesterei bruttó 149 575 forintot keresnek majd, így pedig az ügyintézők bére a minimálbérre csökkenhet – írja a Napi Gazdaság.

  • MTI/Napi Gazdaság MTI/Napi Gazdaság
Bruttó 150 ezerért elmenne polgármesternek?

Nem feltétlenül lesz tolongás a kistelepülések polgármesteri címéért az őszi önkormányzati választásokon, az önkormányzati törvény módosítása értelmében ugyanis akár háromszoros különbség is lehet a megyei jogú városok és a kistelepülések vezetőinek fizetése között – írta pénteki számában a Napi Gazdaság.

A lap felidézte: a Belügyminisztérium korábban azzal magyarázta a bértábla változását, hogy a helyhatóságoktól több feladat az államhoz került, így a polgármestereknek is kevesebb dolguk lesz. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint azonban az érvelés nem állja meg a helyét, hiszen az iskolákat átvette ugyan az állam, de az önkormányzatok új feladatokat is kaptak: a rendvédelmet, a közfoglalkoztatást, kéményseprést.

A főállású polgármesterek díjazása jelenleg a lakosság számától függően bruttó 270 ezer és 638 ezer forint között van, a 38 650 forint illetményalap legalacsonyabb szorzószáma 7 – az ezernél kevesebb lakosú települések esetében –, a legmagasabb pedig 16,5.

Az ősszel hatályba lépő módosítás értelmében az 500-nál kevesebb lakosú települések első embere a helyettes államtitkár illetményének 20 százalékát keresi majd, ami bruttó 149 575 forint. A lakosságszámtól függően az arány legfeljebb 80 százalék lehet, azaz egy 30 ezer lakos feletti város a polgármesterének fizetése 598 ezer forint.

Schmidt Jenő szerint ha a polgármesterek és a jegyzők fizetését csökkentik, a polgármesteri hivatalokban mindenkinek kevesebb lesz a fizetése, így az ügyintézők bére a minimálbérnél áll majd meg – írta a lap.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.