2014. július. 07. 17:29 Gazdaság

Déli Áramlat: Bulgária visszatáncol vagy csak úgy tesz, mintha?

Miután az orosz diplomácia vezetője Szófiába ment, hogy meggyőzze Bulgáriát a Déli Áramlat (DÁ) földgázvezeték építésének helyességéről, a bolgár külügyminiszter bólintott. Támogatják, hogy Oroszországból, Ukrajna elkerülésével Európába földgázt vigyen az új vezeték - mondta. Majd hozzátette: de mindezt csak az EU előírások betartásával. Eddig is ez volt a kulcskérdés.

Krisztian Vigenin bolgár külügyminiszter hétfőn Szófiában fogadta az orosz diplomácia vezetőjét, Szergej Lavrovot, majd a kétoldalú megbeszélések után kijelentette, hogy Bulgária támogatja a Déli Áramlat gázvezeték megépítését.

Medvegyevnek továbbra is fő a feje a Déli Áramlat miatt

AFP / Ria Novosti / Artem Zhitenev

Ez a bejelentés önmagában azért volna meglepő, mert a DÁ krónikájában éppen ott tartunk, hogy június elején az Európai Bizottság felszólította Bulgáriát: halassza el a Déli Áramlat gázvezeték területén átmenő szakasza kivitelezésének megkezdését, mivel az nem felel meg az érvényes uniós szabályozásnak. És ebbe Bulgária bele is egyezett.

EU irányelv kontra bécsi konvenció

Az Európai Bizottság (EB) úgy véli, az orosz gázt Ukrajna megkerülésével a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át Ausztriába is eljuttató DÁ vezeték terve sérti az uniós szabályokat. Egészen pontosan az úgynevezett harmadik energiacsomag irányelvét, mely egyértelműen tiltja, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosai is legyenek. Az EB ezért felfüggesztette a projekt elfogadási eljárását.
Alekszej Miller, a DÁ beruházását végző Gazprom vezérigazgatója viszont az 1969-es bécsi konvencióra mutogat, szerinte a nemzetközi egyezményekről szóló egyezmény védi a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről kötött államközi egyezményeket és a beruházásról szóló szerződést így nem lehet egyoldalúan megváltoztatni, vagy semmisnek nyilvánítani.

Vigenin ma annyit tett, hogy rámutatott: a gázvezeték megépítése nem csak Bulgáriának fontos, hanem egész Délkelet-Európának is, és ezért Szófia támogatja a gázvezeték megépítését, ha az az Európai Uniós előírásoknak megfelelően épül. A bolgár külügyminiszter tehát elment a falig: kifejezte abbéli reményeit, hogy az erről zajló egyeztetések eredményesen zárulnak Oroszország és az Európai Bizottság között.

Szergej Lavrov tehát kapott is útravalót, meg nem, így nem is mondhatott mást a szófiai tárgyalásokat követően, minthogy Moszkva kész konstruktív dialógust folytatni valamennyi érintett féllel, legyen az a vezeték megépítésében érdekelt ország, vagy maga az Európai Bizottság.

Az összesen 930 kilométer hosszan a Fekete-tenger alatt, majd a szárazföldön mintegy 1450 kilométer hosszan építeni tervezett DÁ kérdését - mely a tervek szeirnt akár 2018-ra maximális kapacitással üzemelhet - az oroszok más területen is mozgásban tartják.

Dmitrij Medvegyev, orosz kormányfő, miután moszkva környéki rezidenciáján fogadta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt, a DÁ kérdésről is tárgyaltak. Medvegyev ezt köveőten közölte: napok kérdés, és aláírják az építésről szóló orosz-szerb megállapodást. A szerb kormányfő a tárgyalást követő tájékoztatón azt mondta, hogy már csak "technikai jellegű kérdések" maradtak, de azokat is "gyorsan lezárják". Hozzátette, hogy az orosz fél kedvezményeket tett Belgrádnak, de nem árult el részleteket.