A tekintélyes konzervatív brit napilap, a The Times szerint ez az eddigiekhez képest jóval keményebb álláspontot választott David Cameron, mint azt korábban tette. A brit miniszterelnök már tavaly bejelentette, hogy ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a 2015 májusában esedékes parlamenti választásokat, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal.

Eddig úgy tűnt, hogy London törekvése elsősorban az, hogy az alapvető fontosságúnak tartott uniós döntési jogköröket "hazatelepítse". A brit választók e reformtárgyalások eredménye alapján dönthetnének arról, hogy az unión belül vagy azon kívül szeretnék-e tudni hazájukat. Cameron eddigi álláspontja az volt, hogy ha a London által igényelt uniós reformokat sikerül elérni, akkor ő Nagy-Britannia EU-tagsága mellett fog érvelni a népszavazás kampányában. Ehhez képest jelentene komoly fordulatot, ha a brit kormányfő – még a Brüsszellel tervezett tárgyalások lezárulása és a népszavazás előtt – hivatalosan felvetné Nagy-Britannia EU-kilépésének lehetőségét.

David Cameron Orbán Viktorral, Brüsszelben

AFP / EricFeferberg

A The Timesnak nyilatkozó források szerint arról még nem született döntés, hogy ez a fenyegetés mikor hangozzék el, de az egyik lehetséges időpont a Konzervatív Párt szeptember végén esedékes éves kongresszusa. A lap értesülései szerint a Downing Street-i stábon belül már akkor felmerült e figyelmeztetés nyilvános elhangzásának lehetősége, amikor Jean-Claude Junckert választották az Európai Bizottság következő elnökévé.

A Londonban túlzottan föderalistának tartott Juncker jelölését a brit kormány a végsőkig ellenezte, de Cameron reakciója annak idején végül csak arra a kijelentésre szorítkozott, hogy a luxemburgi politikus megválasztása nyomán nehezebb lesz Nagy-Britanniát az Európai Unióban tartani. A London által szükségesnek tartott reformcsomag egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás jelentős szigorításának igénye. A brit kormány a mostani – legfeljebb hét évi korlátozást engedélyező – szabályozás helyett olyan rendszert szeretne, amely addig nem tenné lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más uniós országokban, amíg az újonnan felvett tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy meghatározott szintet.

A brit sajtó által nemrégiben megszellőztetett – hivatalosan meg nem erősített – elképzelések szerint a brit kormány ezt visszamenőlegesen, tehát az EU-ba már felvett közép- és kelet-európai tagországokra is érvényesítené.