Matolcsyék nem hozták rá a frászt az elemzőkre

Várhatóan legalább egy évig nem módosítja alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ha csak addig nem romlik jelentősen a befektetői kockázatvállalási hajlandóság – jósolták londoni pénzügyi elemzők az MNB Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után.

A monetáris testület az elemzői várakozásoknak megfelelően a múlt hónapban elért 2,10 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a kamatdöntés utáni kommentárjában közölte: a cég központi előrejelzési forgatókönyve jelenleg az, hogy az MNB leghamarabb 2015 harmadik negyedévében kezd fokozatos monetáris szigorításba, és 2015 végéig 2,50 százalékra, 2016 végéig 3,00 százalék környékére emeli alapkamatát. 

Az MTI által megkérdezett hazai elemzők rövid távon jó esélyt látnak az alapkamat alacsony szinten tartására. Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az elmúlt hetek piaci folyamatai alapján egyelőre megvan a jegybank lehetősége az alacsony kamatszint fenntartására, hiszen a geopolitikai feszültségek ellenére az euró/forint árfolyamban, a hosszabb futamidejű állampapírok hozamainál és az országkockázatot tükröző CDS-árazásban is az augusztus eleji megugrást követően a stabilizálódás jelei mutatkoznak. 

A forint piaca számára kulcsfontosságú lesz, hogy a devizahitelek év végi konverziója során milyen mértékben támaszkodnak majd a devizatartalékokra – mondta Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője. 

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője is úgy véli, hogy a makrogazdasági folyamatok lehetővé teszik a jegybanki alapkamat jelenlegi alacsony szinten tartását. A magyar kamattartási ciklus hosszát véleménye szerint alapvetően az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank (EKB) reakciói befolyásolják.