Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése nyomán indult diskurzus a szegénységi bevándorlásnak - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó bevándorlásnak - is nevezett szociális  turizmusról (Sozialtourismus). 

A vitát a CSU indította el a bevándorlási szabályok szigorítását és a szociális juttatásokkal visszaélők kitoloncolását követelve. "Aki csal, az repül" - foglalta össze követeléseit. Ezért a mondatért ellenzéki pártok és a CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) jobboldali populizmussal, a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg a bajor konzervatívokat. 

A tavaly év vége felé indult vita hevességét jelzi, hogy 2013 legcsúnyább szavának választotta a szociális turizmust a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló bizottsága, amely szerint a kifejezéssel "diszkriminálnak embereket, akik a nyomorból érkeznek Németországba a jobb jövő reményével, és megtagadják tőlük a jogot a boldogulás kereséséhez". Ugyanakkor a koalíciós szerződésében is szerepel, hogy az uniós munkavállalókkal kapcsolatban fel kell lépni a szociális támogatások jogtalan igénybevétele ellen. A kormány így végül az év elején egy tárcaközi bizottságot állított fel a helyzet felmérésére és javaslatok készítésére.

A szerdai kormányülésen a bizottság jelentését, illetve a jelentés alapján kidolgozott jogszabály-módosítási terveket fogadták el. A javaslatokat ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a szociális turizmus nem országos, hanem bizonyos nagyvárosok egyes negyedeire koncentrálódó jelenség, amely azonban súlyos anyagi terhet ró az érintett önkormányzatokra. A javaslatok között az a legfontosabb, hogy a munkakeresés céljából beköltöző uniós állampolgárok legfeljebb fél évig maradhatnának. Akinek hat hónap alatt nem sikerül állást találnia, és ezért közpénzből finanszírozott támogatásra szorulna, annak el kell hagynia az országot. A hatóságok továbbá kitilthatnák az országból mindazokat az uniós bevándorlókat, akik törvénytelen eszközökkel szereznek jogot a németországi tartózkodásra, vagy ilyen módon szereznek hozzáférést a szociális ellátórendszer juttatásaihoz.

A CSU nagyobb szigort szorgalmazott, egyebek mellett követelte, hogy az uniós társállamokból érkezőket a németországi tartózkodásuk első három hónapjára zárják ki valamennyi szociális juttatásból, beleértve a családi pótlékot és a munkanélküli segélyt. A bajor felvetést a családi pótlék esetében az uniós jog előírásaira hivatkozva elvetették. A munkanélküli segély esetében sem érvényesült a CSU álláspontja, de csak azért, mert a kormány egyelőre iránymutatást vár Európai Unió Bíróságától. Azt a szintén CSU-s követelést még vizsgálják, hogy miként lehet a családi pótlékot a származási országban járó támogatás, illetve az ottani megélhetési költségek szintjén rögzíteni abban az esetben, ha a gyermek nem Németországban, hanem a hazájában tartózkodik.

A CDU és az SPD elégedett a javaslatokkal, így azokat várhatóan nagyobb változtatás nélkül fogadják el a Bundestagban, ahol a kormányoldalnak csaknem 80 százalékos többsége van. 

Az ellenzéki Zöldek szerint viszont a kormány egy nem létező problémára reagál, hiszen a bizottsági jelentés alapján nincs tömeges visszaélés a munkaerő szabad áramlásának elvével és a szociális juttatásokkal. A szakszervezetek országos szövetsége (DGB) szerint a bizottság munkája kudarc, hiszen sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, hogy nagyobb számban történnek visszaélések. Az egyházi segélyszervezeteket összefogó Caritas szerint az egész vita egyetlen következménye az, hogy "szalonképessé válik az uniós bevándorlók diszkriminációja".

A 80 milliós Németországban 2013 végén 3,1 millió volt az uniós társállamokból származó bevándorlók száma (mind a 27 országot együttvéve), ami 10,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A leggyorsabban a román és a bolgár állampolgárok száma nőtt tavaly, az végén 414 ezren voltak, ami 27,9 százalékos növekedés éves szinten.  A 2013-ban érkezett bevándorlók száma alapján összeállított listát Lengyelország vezeti, utána Románia, Olaszország, Bulgária, majd Magyarország következik. 

A külföldi állampolgárok adatbázisában (AZR) nyilvántartott magyar állampolgárok száma tavaly 135 614-re emelkedett a 2012 végén nyilvántartott 107 398-ról. A tárcaközi bizottság jelentése szerint a munkaviszonyban álló magyar állampolgárok száma a tavaly június 30-i állapotok szerint 54 808 volt, családi pótlékot pedig a 2013 decemberi állás szerint 16 382 gyerek után fizettek német közpénzből.

Az uniós külföldieknek nyújtott szociális ellátások eddig nem terhelték meg különösebben a német államot. Tavaly összesen 6,7 milliárd euró értékben fizettek a munkanélküli ellátás leggyakoribb formájának számító Hartz IV segélyt külföldi állampolgároknak, és ebből csupán 1,7 milliárd euró volt a mintegy 311 ezer uniós állampolgárra jutó támogatás, míg a Hartz IV támogatások teljes összege külföldieket és német állampolgárokat együttvéve 33,7 milliárd euró volt.