A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy 2016. április 30-ig mindenféle díj- és kamatemelést megtiltanak a bankok minden hitelnél. Rogán Antal szerint erre azért van szükség, mert a kormány addig akarja kidolgozni a jelenlegitől teljesen eltérő és mindenki számára tisztességes, átlátható hitelezést biztosító jogszabályokat.

A frakcióvezető szerint a Fidesz-frakció kiindulópontja az volt, hogy mindenfajta hitel esetében (legyen az devizaalapú, deviza-, forinthitel, lakáscélú, autóhitel vagy szabad felhasználású) mindenfajta, a bank által hozott egyoldalú díj- és kamatemelés tisztességtelen, ezért egy, a bank által az ügyfél felé történt elszámolás után minden esetben a szerződéskötéskor érvényes díjak, illetve kamatok érvényesek továbbra is.

Az efelett alkalmazott pluszterheket a bankoknak vissza kell fizetniük az ügyfeleknek, mégpedig úgy, hogy ez a pénzt a hitel tőkerészéből vonják le, így az ezután fizetendő törlesztőrészletek fognak csökkeni – Rogán Antal szerint körülbelül 25 százalékkal, de olyan ügyfelek is lesznek, akiknél ez az arány elérheti a 30 százalékot is.

A devizahitelesek mentésével kapcsolatban konkrét határidőket tartalmaz a törvény. Eszerint a 680 ezer devizaalapú hitel esetében azoknak a bankoknak és pénzintézeteknek, melyek nem indítottak pert az állam ellen (Rogán Antal szerint körülbelül 400 bankból csak 79 nem pereskedik) 2015. január 15-e és 29-e között kell a hitelekről, a felszámolt kamatokról és költségekről pontos elszámolást küldeniük az adósoknak, akiknek a törlesztőrészleteik február elsejétől csökkenhetnek.

MTI / Koszticsák Szilárd

Azok a pénzintézetek, amelyek perelnek és devizaalapú hitelt nyújtottak, azok február 14-e és 28-a között kötelesek az elszámolást megküldeni, majd február 28-ától csökkenteni a törlesztőrészleteket.

Forinthitelek esetében a nem pereskedő intézetek április 16-a és 30-a között küldik ki az elszámolásokat, és ezután csökkentik a törlesztőrészleteket. Az állammal perben állóknak augusztus 15-e és 29-e között kell elszámolniuk az ügyfelek felé, majd ezután csökkentik a törlesztőrészleteket.

Az elszámolás részleteit és feltételeit, köztük az elszámolási formanyomtatványt a Magyar Nemzeti Bank fogja kidolgozni. Ha az ügyfelek esetleg vitatnák a bank által nekik küldött adatokat, szintén az MNB-hez fordulhatnak.

Az elszámolás ugyancsak vonatkozik a kedvezményes végtörlesztést választókra, itt azonban és minden egyéb esetben is a bank által nyújtott kedvezményeket a pénzintézet levonhatja a kompenzációból. Fontos azonban, hogy mindez a 2009. július 26-a után megszűnt hitelszerződéseket érinti, az ez előtti szerződésekre az elévülés miatt a jogszabály nem vonatkozik.

Rogán Antal szerint az egész utólagos kompenzáció körülbelül ezermilliárdos terhet jelent majd a bankrendszerre, de úgy véli, hogy ez nem fogja visszavetni a hitelezést.

A hvg.hu kérdésére, hogy mi történik akkor, ha a moratórium ideje alatt az MNB alapkamata vagy a nemzetközi kamatkörnyezet jelentősen megváltozik, a politikus úgy válaszolt: a hitelek túlnyomó többsége is fix kamatozású volt, a bankok sem vették figyelembe az ügyfelek esetében a kamatváltozásokat.

Az RTL Klub hasonló tartalmú kérdésére, miszerint, mi történik akkor, ha a devizaárfolyamok változnak meg a moratórium idején, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált: számukra ez jogi, nem gazdasági kérdés volt.

Rogán szerint a tapolcai frakcióülésen szóba került a Norvég Civil Alappal kapcsolatos vizsgálat ügye is. Mint mondta: a frakció arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon senkinek, semmilyen pénzt, legyen az magyar vagy norvég, nem szabad ellopni, még a civileknek sem, és bízik benne, hogy a magyar hatóságok mindenféle külső és belső nyomásgyakorlás nélkül végezhetik a munkájukat.