Eljött a hitelesek nagy napja, ami egyúttal a bankok nagybetűs fekete napja: a hitelesek fejenként százezreket, a bátrabban eladósodók milliókat nyernek, a bankok viszont ezermilliárd forintot buknak a devizahitelek elszámolásáról szóló, ma elfogadott törvénnyel. A törvény vonatkozik a forinthitelesekre is, de inkább a devizahitelt felvettek – köztük politikusok – nyernek a legtöbbet vele. Erről szerdán a kora esti órákban dönt a parlament (a bankoknak további 100 milliárd forintos veszteséget okozhat évente, hogy 2016. április 30-ig mindenféle díj- és kamatemelést is megtiltottak nekik). A változás a kormánypárt szerint 1,3 millió családot, illetve 680 ezer deviza- és 650 ezer forinthitelt érint. A törvény egyes részei idén október 15-étől, más részek november 1-jétől lépnek hatályba.

Stiller Ákos

Mi jár vissza?

A bankoknak el kell számolniuk és vissza kell adniuk az adósoknak az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatti túlfizetést. Az összeg egyik része az a különbözet lesz, amennyivel az adósok többet fizettek az árfolyamrés alkalmazása miatt: amikor törlesztette a hitelét, akkor a bank által alkalmazott átváltási árfolyam valószínűleg magasabb volt, mint a Magyar Nemzeti Bank arra a napra érvényes hivatalos devizaárfolyama. Az összeg másik, nagyobb része abból fog kijönni, amennyivel az adós többet törlesztett az egyoldalú szerződésmódosítások miatt a szerződésben eredetileg meghatározott kamathoz, költségekhez és díjakhoz képest.

Benne vagyok a körben?

A törvény minden forinthiteles, devizahiteles és lízingszerződésére vonatkozik, ha a szerződés

• még él, vagy
• már nem él, de 2009. július 26. után szűnt meg, vagy
• a hitelszerződés 2009. július 26. előtt szűnt meg, de a banknak, vagy az adósnak még el nem évült tartozása van, vagy a bank átadta egy követeléskezelőnek a tartozást.

Ha csak örököltem a hitelt, akkor is elszámolják?

Igen, az elszámolás ezekre a szerződésekre is kiterjed.

Készpénzt kapok vissza?

• Nem, ha még élő szerződése van. Ebben az esetben a megállapított túlfizetés összegével a tőketartozását fogják csökkenteni.
• Igen, ha már lezárult a szerződése, így nincs csökkenthető tartozása. Ezt viszont bírósági úton kell követelni. A banknak a pénzt késedelmi kamattal kell visszafizetnie a törvény szerint (ha a túlfizetés forintban történt, ez a jegybanki alapkamat, ha devizában, akkor az adott devizára irányadó pénzpiaci kamat).

Oké, így vagy úgy, de mennyit nyerek?

Ez most még pontosan megválaszolhatatlan kérdés, de közelítő becsléseket azért lehet tenni. Az elszámolási törvénybe éppen azokat a konkrét szabályokat nem írta bele a kormány, ami alapján ki lehetne számolni a túlfizetés összegét bármelyik hitelre. Ezeket a szabályokat a törvény szerint Matolcsy Györgynek kell majd jegybankelnöki rendeletben meghatároznia. Az a szabály viszont már a törvényben benne van, hogy a bank csökkentheti a visszafizetett összeget azokkal a kedvezményekkel, engedményekkel, amiket az adós kapott tőle (ez főleg az árfolyamgátasok esetén fontos szabály).

MTI / Máthé Zoltán

Persze, becslések azért már vannak: a Pénzcentrum számításai szerint például egy átlagos devizahiteles, aki 8 millió forintos svájcifrank-alapú hitelt vett fel a kétezres évek közepén, akár 2 millió forintot is visszakaphat. Azoknak, akik még törlesztik a hitelüket, a tőketartozás csökkenése miatt az elszámolást követő hónapban 25-30 százalékkal csökkenhet a havi törlesztőrészlete a kormány becslése szerint.

Az viszont már a törvény alapján biztos, hogy adót nem kell fizetni a visszakapott összeg után.

Honnan és mikor tudom meg az összeget?

Ha még él a hitelszerződése, a bankok által kiküldött elszámolásokból. Arra különböző határidőket kaptak, hogy elküldjék az adósaiknak, hogy az ő számításaik szerint mennyit kell visszafizetniük, és az elszámolásban szerepelnie kell az új törlesztőrészlet összegének is. A lényeg, hogy az elszámolások kiküldésére a különböző érintett csoportokban 2015. január 15. és november 30. között kerül sor. Mivel azonban fontos, hogy az ügyfél miután megkapta az elszámolást, időben jelezze, ha nem ért egyet a bank számításaival, a következő időszakokban kaphat levelet a bankjától:

• ha a bank idén nyáron nem ment perre az állammal a hitelszerződései tisztességtelensége miatt, 2015. január 15-29. között
• ha perelt és idén lezárult a per, február 1-28. között
• ha perelt, de csak 2015-ben fejeződik be a per, akkor a befejezés után 60 nappal
• egyéb esetekben, ha semmiféle pert nem indít a bank, vagy az MNB ellene, 2015. április 16-30. között (ez főleg a forinthiteleseket érinti)
• ha 2015-ben lesz per a bank és az MNB között, augusztus 15. és szeptember 30. között (ez szintén a forinthiteleseket érinti)
• ha kedvezményes végtörlesztők, 2015. november 30-ig.

Mit kell tennem?

A bank automatikusan a hitelszerződésben rögzített címre küldi az elszámolást. Ha megváltozott a címe a szerződésben rögzítetthez képest, jelentse a banknak. Azt a címet kell megadni, ahová a bank küldeményeit várja.

Ha már lezárult a szerződése, közölnie kell a bankkal a számlaszámát, vagy jeleznie kell, hogy melyik bankfiókban akarja átvenni az elszámolás utáni összeget.

Ugorjunk vissza, miért kell figyelnem a postaládám?

Például azért, mert ha vitatja a bank elszámolását, akkor panasszal élhet, de ezt alapesetben 30 napon belül meg kell tennie, miután átvette az elszámolást. Akadályoztatás esetén vagy ha nem értesül az elszámolásról, ez több is lehet, de 120 nap után már nem lehet panasszal élni. Minden egyéb akadály esetén a végső határidő 2015. december 31. А törvény külön kimondja, hogy azok a fogyasztók, akik az elszámolással szemben határidőn belül nem éltek panasszal, később már nem vitathatják az elszámolást.

A panaszt telefonon és írásban is meg lehet tenni, és a banknak 30 napon belül közölnie kell az álláspontját. Ha nem tudnak megegyezni, a Pénzügyi Békéltető Testület elé kerül az ügy, gyorsított eljárásban. Ezt követően a bírósághoz is fordulhat a bank vagy az adós. Azonban a bíróságon csak polgári nemperes eljárást indíthatnak, és a bíróság csak azokat az iratokat veszi figyelembe, amelyeket a Pénzügyi Békéltető Testület.

Én már végtörlesztettem, mit kapok?

Valószínűleg nem sokat vagy semmit. A végtörlesztők esetén a bankot akkor terheli elszámolási kötelezettség, ha a volt adós maga kéri az elszámolást. A törvény szerint a kedvezményes végtörlesztő is kaphat még vissza a bankjától, ha a végtörlesztés során adott engedményen túl valóban van még visszatérítési kötelezettsége vele szemben. Mivel a kedvezményes végtörlesztéssel egy hitelnek nagyjából a negyedét elengedték, így kapásból több milliót vagy akár több tízmilliót nyertek, nem valószínű, hogy a banknak további összeget kell majd fizetnie az adósnak. A kérelmeikkel viszont akadály nélkül bombázhatják a végtörlesztők is a pénzintézeteket, ugyanis egy módosító javaslattal kivették a törvényjavaslatból a kérelem 10 ezer forintos díját, ha a végtörlesztést forinthitellel oldották meg. Azokra, akik teljesen visszafizették a hitelüket, és nem vettek fel kiváltó hitelt, továbbra is vonatkozik a 10 ezer forintos díj.

Oké, végtörlesztettem, de nem tudom, hogy mennyivel több kamatot, díjat vontak le tőlem. Elindítom az eljárást. És mi van, ha kiderül menet közben, hogy kevesebb járna vissza így, mint amennyit a végtörlesztéssel nyertem? Vissza kell fizetnem pénzt?

Nem kell. A törvény kizárja ezt az eshetőséget, és kiköti, hogy az elszámolás eredményeként a fogyasztót fizetési kötelezettség semmiképpen nem terhelheti.

Beléptem az árfolyamgátba, de érdekelne az osztás, beférek?

Igen, az árfolyamgátasokkal is el kell számolniuk a bankoknak. A túlfizetés összegével először а gyűjtőszámla-hitel tartozást, majd a devizahitel-tartozást fogják csökkenteni. Itt válik azonban fontossá az a szabály, hogy a bank visszaveheti az általa nyújtott kedvezményeket: eszerint az elszámolás során le fogják vonni a visszaadott összegből azt, amennyit elengedtek a törlesztésből az árfolyamgátasoknak (a devizahitel kamatának rögzített árfolyam feletti részének felét engedték el az adósoknak).

Én viszont már a Nemzeti Eszközkezelő albérlője vagyok, én is tartsam a markom?

Inkább ne. Azok az adósok, akiknek a házát már megvette a banktól az állam, már nem kapnak semmit. Legfeljebb az állam nyithat újabb vitát a bankkal arról, hogy elég engedményt kapott-e az ingatlan árából.