Nagyon kinyílt Matolcsy György jegybankjának pénztárcája. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) durván 200 milliárd forintot juttatott öt, az év elején létrehozott alapítványának, bankárok új generációjának oktatását finanszírozzák, nem sajnálják a pénzt luxusirodaházra, kastélyra, vagy éppen az egyik kistafírozott jegybanki alapítvány a Várban egy elegáns villára, külföldön akarnak irodákat nyitni, ösztöndíjakat osztanak, őrző-védő céget alapítanak, és számos civil szervezetet dotálnak egyenként milliós vagy több tízmilliós tételekkel. Mindez durván egy év eredménye, ezeket a nagyszabású akciókat vagy tavaly hajtották végre, vagy tavaly született róluk elhatározás, pénzügyi forrást is hozzárendelve.

Hogy honnan van minderre pénz, mi alapján dönt egy-egy pénzbe kerülő projektről kicsoda a jegybanknál, vajmi keveset tudni. Voltaképpen mindenki csak találgat, az MNB pedig egy-egy lépésének ésszerűségét vitató jelzésre, cikkre ellentámadásba lendül: előfordult, hogy jogszerűtlennek tartotta a jegybankelnök, hogy egyáltalán az MNB gazdálkodásának ésszerűségéről kérdezik őt, a minap pedig közölték, feljelentést tesznek, miután a Figyelő megírta, rossz üzletet kötött a kormány az MKB Bank megvásárlásával. A jegybanki vezetés mondandójának lényege, hogy minden szabályos és van rá fedezet, de igazából nem enged betekintést a lapjaiba. Minimum egy valakit azonban láthatóan nem zavar, hogy nem oszlik a köd az MNB-s költekezés körül. A jegybank az állam bankja, ám egyszer sem volt, hogy az állam, vagyis az azt megtestesítő kormány a nyilvánosság előtt akár csak apró feddésben részesítette vagy kérdőre vonta volna a jegybanki vezetést.

És a kormányoldal aktívan tesz is azért, hogy a nyilvánosság ne is jusson információhoz.

A Lónyay-villa

Google Maps

A 2011-es törvénymódosítás a trükk

A jegybank gazdálkodását legközelebbről a felügyelőbizottság ellenőrizheti, a kisebb-nagyobb költekezésről folyamatosan, szinte azonnal értesülhet, szóvá teheti, ha pazarlást, törvénytelenséget vél felfedezni. Ereje abban is rejlik, hogy a nyilvánosságot is segítségül tudja hívni, ha jelzései lepattannának az MNB-ről. Ilyen testülete azonban csaknem 8 hónapja nincs az MNB-nek. És ha Orbán Viktor kormánya úgy akarja, soha nem is lesz.

Az előző felügyelőbizottság megbízatása tavaly májusban, a régi parlament mandátumának lejártakor megszűnt. Az akkori fb-ben nyolcan voltak, két embert a nemzetgazdasági miniszter küldött, hármat – köztük Járai Zsigmond elnököt – a kormányoldal, és három személyt az ellenzék delegált: az MSZP, a Jobbik és az LMP is juttatott be egy-egy személyt. Egyikükről, az LMP által odaküldött Róna Péterről tudni lehet, hogy borsot tört Matolcsy orra alá. Az Indexen megjelent hír tavaly arról, hogy a jegybank kacérkodhatott azzal az ötlettel, hogy egy drága hegedűt vásároljon, és azt Lajkó Félixnek bocsássa a rendelkezésére. Róna megerősítőleg nyilatkozott a jegybank hegedűvásárlási tervéről, (az MNB nem a tervet cáfolta, hanem azt, hogy megtörtént volna a hegedűvásárlás) a jegybank azóta is több közleményben is támadta Róna Pétert.

Most azonban már nincs, aki komolyabban akadékoskodhatna. A jegybanktörvény ugyan előírja, hogy az MNB szerve a felügyelőbizottság, de a Fidesz-KDNP koalíció 2011 végén átírta a jegybanktörvényt, és ennek köszönhető az, hogy a jegybank most már úgy is működhet, hogy nincs felügyelőbizottsága. A korábbi helyzet más volt: addig az volt a szabály, hogy ameddig nem áll fel az új fb, addig a régi tovább dolgozik – hogy mindig legyen egy testület, amely kívülről tudja ellenőrizni a mindenkori jegybanki vezetést.

Orbánék összeugrasztották az ellenzéket

A nagy trükköt Orbánék azonban nem csak ezzel követték el. A már említett, 2011 végén elfogadott – de az fb-re nézve fontosabb dolgokban az új Országgyűlés alakulásával élesedő – jegybanktörvényben megváltoztatták a delegálás szabályait is. Addig nem volt fix az fb tagjainak a száma, az fb mérete attól függött, hány frakció van a parlamentben. Minden képviselőcsoportnak joga volt delegálni tagot a testületbe, a kormányoldal és az ellenzéki tagok száma megegyezett, igaz, a kormányoldal választhatta ki az fb elnökét. Ezért lehetett az, hogy a 2010–2014 közötti fb-ben a három ellenzéki frakció három tagot küldhetett a három kormánypárti mellé és a nemzetgazdasági miniszter által betett két személy mellé. Ehelyett az került bele a most hatályos törvénybe a kormányoldal akaratára, hogy fix számú, 4 embert tehet be a politika az fb-be. De azt már nem tisztázza a törvény, hogy melyik párt, frakció mennyit jelöl ebből a négyből, csak azt rögzítették, hogy a kormányoldal küldi az elnököt, a másik három tag delegálására nincs semmiféle iránymutatás. Ez az, ami most bénultságot okoz, a kormányoldalnak pedig esze ágában sincs feloldani ezt a helyzetet.

A parlamentben most öt frakció van, a Fideszé, a KNDP-é, az MSZP-é, a Jobbiké és az LMP-é. Nekik kéne 4 helyet feltölteni úgy, hogy nemcsak a kormányoldal és az ellenzék között van törés, hanem Orbánék azt is elérték, hogy az ellenzéki oldalon is marakodás indulhat.

A hvg.hu információi szerint négy helyből a kormányoldal háromra tart igényt (2 Fidesz-jelölt, 1 KDNP-s), ezt valamikor májusban, az új Országgyűlés alakulásának tájékán tették világossá informális úton. 2-2-be azért nem megy bele a kormánykoalíció, mert a kétharmados parlamenti erőfölényükkel ez nem férne össze. Ezért 1 hely jutna a három ellenzéki frakciónak (és még ott van a DK és az Együtt és a függetlenek, egyiküknek sincs frakciója, de az új törvény nem zárja ki a delegálási játékból a frakció nélküli erőket). Ez az 1 hely azonban nagyon értékes ahhoz, hogy bárki is lemondjon róla, aki be tudná juttatni emberét a jegybanki ellenőrző testületbe, az bepillantást nyerhetne a költekezésbe, és vonzó az fb-tagsággal járó havi bruttó 800 ezer forintos apanázs is. A hvg.hu információi szerint az ellenzéki erők ezért nem tudnak dőlőre jutni egymással, Orbánék pedig aligha a vakszerencsének köszönhetik ezt, vagy ha annak is köszönhetik, most már mindent elkövetnek, hogy ennek előnyeit kiaknázzák.

Matolcsy György

Túry Gergely

Nyár elején volt egy ötpárti egyeztetés, ahol az ellenzék jelezte a kormányoldalnak, hogy a helyzet megoldást kíván – mondta a hvg.hu-nak Tóbiás József, az MSZP elnöke. A szocialista pártelnök elmondása szerint ezt követően nem volt tárgyalás ebben az ügyben a pártok között egészen decemberig.

Az ügyre rálátó egyik forrásunk úgy emlékszik, nyáron az ellenzék azt kérte a fideszes és kereszténydemokrata politikusoktól, hogy emeljék fel hatra az fb pártok által jelölt tagjainak a számát, így a kormányoldal és az ellenzék is 3-3 személyt juttathatna a testületbe, és az ellenzéki frakciók között is véget érhetne a civakodás. Másik forrásunk szerint a kormányoldal tett erre ígéretet, és arra, hogy a jegybanktörvényt ennek megfelelően nemsokára módosítani fogják. Tóbiás szerint azonban konkrétummal ők, ellenzékiek nem álltak elő, csak a helyzet mielőbbi megoldását kérték a kormányoldaltól.

Mindenesetre hiába reménykedett az ellenzék, pedig olyan üzenetet is kaptak informális úton még nyár vége felé, hogy ősszel a jegybanktörvény módosítására sor fog kerülni, ez mégsem történt meg. A patthelyzet feloldásának igényével aztán december elején a házbizottság ülésén újra előhozakodtak az ellenzéki pártok – árulta el lapunknak Schiffer András, az LMP elnöke. A kormányoldaltól ott sem tudtak azonban ígéretet kicsikarni.

A törvénygyár azonban december közepén bezárt, legközelebb februárban nyit újra, a jogszabályba eddig nem nyúltak bele, és semmi garancia nincs arra, hogy valaha is rendeződik a helyzet. Ugyan Matolcsy György jegybankelnök nemrég a Heti Válasznak adott interjúban jelezte, hogy felkérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, tegyen lépést, hogy felállhasson az fb, forrásaink – az elmúlt hónapok háttérben zajló játszmájára és a kormányzat aligha véletlen passzivitására emlékeztetve – mindezt csak terelésként értelmezik. Aligha bánkódik ugyanis az Orbán-kormánnyal feltűnően nagy összhangban levő Matolcsy-féle jegybanki vezetés, hogy a lapjaikba nem láthat bele senki kívülről, és viszonylag zavartalanul készíthetnek elő olyan projektet, bevásárlást, amilyet csak akarnak.