A záróközlemény egyik legfontosabb megjegyzése az, hogy "a világgazdaság szempontjából kiegyensúlyozottabbá váltak a kockázatok az elmúlt egy évben". A résztvevők szerint folytatódik a gazdaságnövekedés az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában - ami jelentősen hozzájárul a globális gazdaság lényegesen biztosabb bővüléséhez -, miközben "az utóbbi időszakban javultak a kilátások" az euróövezet, valamint Japán, és összességében a fejlett ipari országok esetében. 

A G20-ak úgy vélték, hogy továbbra is számos bizonytalanság leselkedik a globális gazdaságra. A legveszélyesebbek közé sorolták a "devizaárfolyamok nagy kilengését, az elhúzódó, túl alacsony inflációt, számos ország magas eladósodottságát, és a geopolitikai feszültségeket". A közleményben nem esett szó Görögországról, de nem hivatalosan többen arról beszéltek az ülés után, hogy a G20-ak tanácskozásán ez volt az egyik fő vitapont, még ha nem is szerepelt a hivatalos napirend témái között. 

A G20-ak ülésén téma volt továbbá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kvóta- és döntéshozatali reformjához szüksége. A Szöulban 2010-ben elfogadott megállapodás értelmében 2014 januárjáig le kellett volna zárni az IMF kvóta- és döntéshozatali reformját. Ehhez az kellett volna, hogy az eredetileg megszabott határidőig más tagországok mellett az amerikai kongresszus is ratifikálja azt. Ez azóta sem történt meg. 

A reform lényege az, hogy az IMF hatalmi viszonyainak az átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapnak hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok, így például Kína és India tényleges gazdasági erejüknek megfelelően vehetnek részt a szervezetben. 

A G20 tagországai a globális gazdaság csaknem 85 százalékát adják, olyan országok a tagjai, mint az Egyesült Államok, Németország és Franciaország a fejlett országok, illetve Kína, Brazília, vagy éppen India a fejlődő országok képviseletében.

Kína jelenlegi 3,994 százalékos kvótája például a reformok után 6,39 százalékra nőne, Indiáé pedig 2,441 százalékról 2,749 százalékra emelkedne, míg például Németországé 6,107 százalékról 5,583 százalékra, az Egyesült Államoké 17,661 százalékról 17,398 százalékra mérséklődne. 

A G20 közleménye "mély csalódottságának adott hangot" az amerikai döntés elmaradása miatt és felszólította az Egyesült Államok arra, hogy mielőbb ratifikálja a szükséges dokumentumokat. Jack Lew amerikai pénzügyminiszter közleményben jelezte: a kormány "folytatja a nyomásgyakorlást a kongresszusra, hogy hagyja jóvá a szükséges reformokat, amilyen gyorsan csak lehet".