szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Gyurcsány cégének EU-s megbízása, nemzeti konzultáció a tervezett díjcsökkentésről, kormányzati útépítések, reklámadó, Lázár stadionos Orbán-kritikájáról - ezekről is szó volt a mai kormányinfón.

A csütörtöki kormányinfó egyes témáiról már beszámoltunk, például Lázár János Habony Árpád hivatalos státuszával kapcsolatos ötleteiről, vagy arról, hogy mely önkormányzatok kockáztattak milliárdokat a brókerbotrányban bedőlt brókercégeknél.

Ezen kívül a csütörtöki kormányinfón szó esett még sok más érdekes ügyről, szóval itt a resztli:

A kormány az Európai Bizottság illetékes hatóságaihoz (EB) fordult a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Zrt. másfél milliárd forintos megbízása miatt. A bizottság illetékeseitől arra várnak választ, milyen körülmények között, milyen eljárásban választották ki a céget az EU 2014 és 2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzésére. Lázár azt mondta, korábban erre nem vettek igénybe alvállalkozót, az EB munkatársai maguk végezték el ezt a munkát.

MTI / Máthé Zoltán

Értékelése szerint mivel egy aktív politikust, egy korábbi és "vágyai szerint leendő" miniszterelnököt bíznak meg egy másfél milliárdos ellenőrző munkával Magyarországon, ez a munka nem végezhető elfogulatlanul és a politikai szempontok figyelmen kívül hagyásával, és ez árt a bizottság tekintélyének, az uniós intézményrendszer iránti bizalomnak. Szerinte sokakban kételyeket ébreszthet, hogy Gyurcsány Ferenc és "mintegy négytagú családi vállalkozása" milyen tanácsokat ad például magyar vállalkozók uniós pályázatainak ellenőrzésével kapcsolatban. A tárcavezető szerint ez az indokolatlan méretű és átláthatatlan támogatás felveti a tiltott pártfinanszírozás kérdését. "Reméljük, hogy az Európai Bizottság baloldali vezetői nem így és nem ebben a formában kívánnak segítséget nyújtani Gyurcsány Ferenc DK-mozgalmának az Altus Zrt.-n keresztül" – fogalmazott, hozzátéve: ez vizsgálatot érdemel.

Szó esett a sajtótájékoztatón a felfüggesztett EU-s pénzekről is. Lázár a Miniszterelnökség belső ellenőrzését bízza meg annak kiderítésével, hogy mi történt a túlárazott pályázatoknál. Azt előrebocsátotta, hogy nem gondolja, hogy bármelyik munkatársa korrupciót követett volna el.

A jelek szerint a kormány eltökélte, hogy minden megyei jogú várost be akar kapcsolni a gyorsforgalmi úthálózatba, mert úgy látja, hogy az elérhetetlenség a fő problémája ezeknek a településeknek. Orbán Viktor Zalaegerszegen abban állapodott meg, hogy segítenek a település elszigeteltségén, és négysávosítják a 76-os autóutat. Emellett 100 milliárdos nagyságrendű költség az M9-es autópálya építésének megkezdése – mondta Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Miskolccal pedig abban állapodtak meg, hogy Magyarország legjelentősebb ipari parkját hozza létre a város a kormány támogatásával, mintegy ezer hektáron, a várostól délre. Az M3-M30-ast is meghosszabbítják, és még ebben a ciklusban megkezdik a beruházást.

Lázár János kimagyarázta azt a héten tett nyilatkozatát, amit elsőre sokan úgy értettek, hogy bírálta Orbán stadionépítéseit. Lázár azt mondta, az a meggyőződése, hogy az állami vállalatoknak a professzionális sport finanszírozásában nincs helyük, és Orbán Viktor ugyanígy gondolja. Az infrastruktúráról viszont nem beszélt – tette hozzá. Vagyis eszerint, amit mondott, nem a stadionépítésekre értette, és nem ment szembe a miniszterelnökkel. Az infrastruktúrával kapcsolatban azt mondta, a sportberuházások jók az utánpótlásnak és mindenkinek. Minden olyan sportlétesítményt támogat, ami közös célt szolgál.

A költségvetésről és a jövő évi adócsomagról Lázár János még egyszer elmondta, amit Varga Mihály már kétszer is az elmúlt két napban, ezért ezt most ugorjuk. Annyi újdonság hangzott el, hogy a kormánytisztviselők 2016 júliustól jelentős béremelést kapnak. Ez a hivatali dolgozókat érinti, nem a minisztériumiakat, és legalább 30 százalékos lesz az emelés, összesen 25 milliárd forintos kiadásnöveléssel.

A jövő évi díjcsökkentésekkel kapcsolatban Lázár János azt emlegette, hogy nemzeti konzultációt tartanának.

A reklámadó módosításának javaslatát áprilisban terjeszti be a kormány, és májusban már meg kell lennie a törvénynek, ha   adóbevételt akar belőle még idén. A kabinet úgy tudja, Brüsszel elfogadja az 5,3 százalékos felső kulcsot, de az a kérdés, hogy lehet-e emellett kisebb vagy nullaszázalékos kulcs. A most hatályos reklámadó törvény végrehajtását felfüggesztették Brüsszel nyomására, ezért kell módosítani.  

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!