Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Csalás gyanújával nyomoz a rendőrség az Arcadom Zrt. ügyeivel összefüggésben – így értesült a Hír24. A felszámolás alatt álló céget saját alvállalkozói jelentették fel, mert nem fizették ki őket. Vannak, akiknek dolgozókat kellett kirúgniuk, alig néhány milliós tartozás miatt – állították. Az Arcadom Demján Sándor cégbirodalmának egykor koronaékszere volt – fogalmaznak a cikkben.
A cikkben több érintett vállalkozó meséli el, hogyan jártak pórul.
Egy kis kft. az Arcadom egyik legcsúfosabb projekjében, az újbuda Tóváros építésénél dolgozott együtt a 12-14 milliárdos forgalmú mammutcéggel. A vállalkozás eresz-szegélyezési munkákra szerződött, még 2010-ben. Minőségbeli viták után az Arcadommal abban egyeztek meg, hogy a Demján-cég legkésőbb 2012 közepéig rendezi a csökkentett, 5,3 milló forintos megbízási díjat – pénzt azóta se láttak, hiába volt jogos a követelés. Több dolgozójukat ki kellett rúgniuk, mert nem tudták fizetni utánuk a járulékokat – mesélte a tulajdonos, aki feljelentést tett a rendőrségen. Az ügyben már nyomoznak, csalás miatt.
A debreceni 2-es villamos vonalának építésekor is párul jártak az Arcadommal szerződő alvállalkozók. Az egyik érintett azt mondta, hogy 50 millióval tartoznak neki azóta is. Ezzel a beruházással kapcsolatban polgári per indult, annak végéig az Arcadom nem akarja kommentálni az ügyet.
Csúfos véget ért a szentesi Petőfi Gyógyszálló 3,5 milliárdosra tervezett felújítása is. Itt ugyancsak volt elszámolási vita, amelynek egyik érintettje az ismert biztonságpolitikai szakértő, Tarjányi Péter volt. Egy időre őrizetbe vették őt a bonyolult üggyel kapcsolatban. A romos épületből végül nem lett négycsillagos szálloda.
A cikkben az Arcadom alvállalkozóival folytatott beszélgetésekre hivatkozva azt írják: visszatérő történet volt, hogy a munkadíjukat egy ponton a társaság megpróbálta 20-40 százalékkal leszállítani. Ezt az állítást az Arcadom jogi képviselője visszautasította.
Az Arcadom ellen 2015 januárjában rendelték el a felszámolást. A Hír24 információi szerint egy áprilisi tájékoztatón az hangzott el, hogy 17 milliárd forintra rúg a céggel szembeni teljes követelés összege. Ebből 10 milliárd a besorolt, 7 milliárd forint a vitatott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyivel tartoznak az alvállalkozóknak. Utóbbi követelés nagysága nem megerősített becslések szerint 2 milliárd forint.
A megszólaló alvállalkozók közül nem sokakat lepett meg az Arcadom csődje, inkább azon csodálkoztak, hogy a mammutcég kibírta 2015-ig. Volt, aki amiatt méltatlankodott, hogy mindezt éppen az ország egyik leggazdagabb emberének cégbirodalma művelte kispénzű vállalkozókkal.
A Hír24 egy következő cikkében ír az ígéretek szerint arról, hogyan tudott az Arcadom 2011 után még évekig jórészt zavartalanul működni.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.