Elsőre dugába dőlt, Orbánék újra nekifutottak
Ami kormányzati nézőpontból az adócsökkentés, a tervezhetőség és a fejlődés költségvetése, az a kritikusok szemében a szétzilált adórendszer konzerválása, az átláthatatlanság törvényesítése és lefékeződés. Ahány szempont, annyi olvasat.
119 igen és 63 nem ellenében elfogadta a parlament a 2016-os költségvetést. Volt már egyszer ilyen korai elfogadás, 2012-ben, de ősszel akkor teljesen újra kellett írni a büdzsét. Az Orbán-kormány most ezt szeretné elkerülni. Megnéztük különböző szemüvegeken keresztül, milyen a jövő évi állami pénzbeszedés és -költés.
Kormányzati nézőpontból
A 2016-os költségvetés fő jellemzője, hogy „mindenki lép egyet előre”. A személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra csökken, a nyugdíjak az inflációt követő módon, 1,6 százalékkal emelkednek (utóbbi átlagosan úgy havi 2000 forint pluszt jelent). Folytatódik a közszféra kiemelt szektoraiban – a pedagógusoknál, a fegyveres és rendvédelmi testületeknél, valamint a kormányhivatalnokok körében – az életpályaprogram, jövőre is érvényben marad a munkahelyvédelmi akcióterv, amit az agráriumra is kiterjesztenek. A közfoglalkoztatottak száma további 40 ezerrel nő (az e célra fordítható keret 270 milliárdról 340 milliárdra duzzad).
A kétgyermekes családok adókedvezménye havi 10 ezerről 12,5 ezerre emelkedik. Nő a háziorvosok és a rezidensek támogatása, az egészségügyben 2012–2013-ban végrehajtott béremelés összege a mozgóbér alapját fogja képezni.
Beindul az „állami rezsicsökkentés”, a közigazgatási díjak mérséklése, ami 10 milliárd forint megtakarításhoz juttatja az ügyfeleket. A sertés tőkehús áfája 5 százalékra csökken, elkezdődik a pénzügyi szervezetek különadójának lefaragása. A rendkívül gyorsan fejlődő cégek növekedési adóhitelt vehetnek igénybe, az újonnan telepített, szélessávú internetezésre alkalmas vezetékek után átmenetileg nem kell közműadót fizetni.
Ellenzéki nézőpontból
Tovább folytatódik a forráskivonás az egészségügyből, az oktatásból és a szociális szférából.
Az MSZP négy „csomagban” több mint 600 milliárdot csoportosított volna át, egyebek mellett a fekvőbeteg-ellátásra, a mentőszolgálatnak, a felsőoktatásban végrehajtandó béremelésre, a Magyar Tudományos Akadémiának, a családi pótlék, a gyes, a rokkantsági juttatások növelésére – „a pazarló kormányzati kiadások” terhére. A szocialista Szakács László a zárószavazás előtti beszédében úgy fogalmazott, hogy a jövő évi büdzsében „azoknak nem jut pluszjövedelem, akik rászorulnak”, pedig „a fizetésekből képtelenség megélni”.
Az LMP – Schmuck Erzsébet parlamenti felszólalása alapján – az MSZP-nél is nagyvonalúbban, 53 módosító indítvánnyal, 1600 milliárdot csoportosított volna át; progresszívvé formálta volna a jövedelemadót, kipótolta volna a közoktatásból hiányzó 200 milliárdot, a felsőoktatásba 50 milliárdot helyezett volna át.
Az Együtt parlamenti képviselője, Szelényi Zsuzsa szerint a jövő évi költségvetéssel is az jár jól, aki „a klientúrához tartozik”, és a törvény „a jövő javait osztja el, a jövő gyermekei elől” elvéve azokat.
A civil szervezetek nézőpontjából
A költségvetés szociálisan érzéketlen és átláthatatlan. A Költségvetési Felelősségi Intézet által menedzselt program keretében előálltak saját javaslataikkal, például a következőkkel:
- Gyereksegély közhasznú egyesület: a családi pótlék 20 százalékos emelése, éves indexálása, differenciálása, a gyermekek után járó adókedvezmény maradéktalan igénybevétele (negatív adó), a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megemelése, visszaalakítása pénzbeli juttatássá.
- Roma Versitas alapítvány: a különféle fenntartású oktatási intézmények támogatásának egységesítése, összességében több támogatás.
- Energiaklub: a paksi beruházásra szánt keretek pontos megjelölése.
- Habitat for Humanity: egy új lakáspolitika igénye, amely nem a tulajdonszerzést, hanem főleg a bérlést ösztönzi; a korábbi lakásfenntartási támogatásnál célzottabb rendszer kialakítása, magasabb támogatási összegekkel.
- Magyar Szegénységellenes Hálózat: életpályaprogram a szociális ágazatban, az indokolatlan presztízsberuházásokra szánt költségvetési tételek átcsatornázása a valós társadalmi szükségletekre.
- Magyar Üzletasszonyok Egyesülete: a Vállalkozóvá Válási Támogatás és az Önfoglalkoztatási Támogatás keretének háromszorosára növelése, a pályázatok elbírálása legyen nyilvános, a pályázókat segítsék mentorok.
- Levegő Munkacsoport: 2400 milliárd forint átcsoportosítása az oktatás, az egészségügy, a kultúra, az energiahatékonyság, a környezetvédelem, a hatékony kormányzás és a korrupcióellenes küzdelem javára (például Paks II., közúti fejlesztések, Liget-projekt törlése).
- Társaság a Szabadságjogokért: az átláthatóság jegyében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetése közoktatási-köznevelési funkciónként lebontva határozza meg az egyes előirányzott bevételeket, kiadásokat, támogatásokat.
Makrogazdasági szempontból
A növekedés lassulásának, a beruházások megtorpanásának a költségvetése. A fő ok: az uniós támogatások csökkentése (az előző hétéves időszak kifizetései lezárulnak, az új keretek lehívása lassan indul be); az idei költségvetés nagyjából 2500 milliárd forint uniós pénz kifizetésével kalkulál, a jövő évi ezzel szemben csak 1373 milliárddal. Ez GDP-arányosan uszkve 4 százalékos különbség.
Ebből adódóan a beruházások visszaesnek, a gazdasági növekedés 2,5 százalékra lassul. A fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal emelkednek, mivel a közszolgáltatások diktált árcsökkentésének – a „rezsicsökkentésnek” – a hatása statisztikai értelemben kifut. A háztartások fogyasztása viszont csaknem 3 százalékkal bővül, legalábbis a kormányzati várakozások szerint. Az állami újraelosztás mérséklődik: a központi költségvetésnek mind a bevételei, mind a kiadásai elmaradnak az idei évre tervezett összegtől, a hiány – uniós módszertan szerint – 2 százalék lehet. Az állam a saját működésére jövőre többet költ majd, mint az idén, jóléti funkciókra viszont kevesebbet.
A különadókkal szétzilált és arányait tekintve torz adórendszer fennmarad, amelyben egyes cégek bátorítóan alacsony kulccsal adóznak, a szolgáltatói szektor vállalkozásai pedig extra közterheket cipelnek évek óta; amelyben Európa legnagyobb fogyasztási adója él együtt Európa legkisebb egykulcsos személyi jövedelemadójával.
Az államadósság tovább csökken, bár ezt a célt a forint árfolyama keresztezheti. A költségvetés ugyanis 303,7 forintos euró- és 289,4 forintos svájcifrank-árfolyammal számol. Ha a forint ennél jóval gyengébb, akkor az államadósság csökkentése veszélybe kerülhet; bár a Költségvetési Tanács nem lát ilyen veszélyt. Ezzel együtt a költségvetés összeállítói megszegték saját adósságszabályukat, amit menet közben korrigálni kényszerültek, hogy elkerüljék az adósságképletből következő, nagyjából 700 milliárdos megszorítást.
Átláthatósági szempontból
A jövő évi költségvetés további visszalépés. Az azt megalapozó törvény értelmében a kormány a stratégiai fontosságú adatokat két évig, saját háttérszámításait tíz évig eltitkolhatja.
Az Állami Számvevőszék elemzése csaknem húsz helyen fogalmaz úgy, hogy egy-egy döntés megalapozottságát a megfelelő háttérszámítások hiányában nem lehet megítélni. Ez a dokumentum hívta fel a figyelmet az adósságszabály megsértésére is: „a törvényjavaslat nem tesz eleget a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben rögzített, az államadósság növekedése mértékét korlátozó adósságképlet szerinti követelménynek, ami az államadósság összegének csak 0,35 százalékos növekedést enged meg a törvényjavaslat szerinti 3,3 százalékos növekedési ütemmel szemben.” Ezért vált szükségessé az adósságképlet rapid megváltoztatása.
Mivel a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat még nem készült el, és a kormány az idei költségvetés várható teljesüléséről sem közöl prognózist, a jövő évi kereteket semmihez sem lehet érdemben viszonyítani. Ráadásul százmilliárdos kiadási tételek maradnak megmagyarázatlanul, például az állami vagyon értékesítéséből várt 133 milliárdos bevétel. Erről a Költségvetési Tanács is megállapította, hogy nincs alátámasztva, kibontva, miből tevődik össze. A parlamenti vita során elfogadott pluszkiadások egy részét pedig csupán fiktív módon ellentételezték a képviselők, például a tartalékok 30 milliárdos csökkentésével vagy éppen a vagyonértékesítési bevételi cél megemelésével.
Sportkedvelői nézőpontból viszont
Teljes a siker. A sportcélú költségvetési támogatások összegét már az előterjesztett javaslat is az idei évre tervezett 193,3 milliárdról 200,7 milliárdra emelte, ezen belül a társaságiadó-kedvezmény 50-55 milliárdról csaknem 70 milliárdra nőhet. A legnagyobb önálló tételként a Nemzeti Olimpiai Központ beruházásának támogatására az idei 41,3 milliárd forint ráfordítás után jövőre 35,9 milliárd forint jut.
Szoros második a 2017-es úszó-vb – mármint annak előkészületei, a szükséges fejlesztések – 27,3 milliárddal, amihez egy módosító indítvány további 553 milliót szavazott meg – a verseny jogdíjára. A Magyar Közlöny szerint az úszó-vb költségei 2017-ig összességükben 49 milliárdig nőhetnek. Összehasonlításképpen, az álláskeresési ellátásnak átkeresztelt munkanélküli-segélyre mindössze 47 milliárd jut jövőre, és a támogatás változatlanul csupán három hónapig jár, hiába javasolja annak kiterjesztését 6-9 hónapra megannyi nemzetközi szervezet.
A módosító indítványokkal általában is tovább javult a sport pozíciója: a Nemzeti Sportközpontok támogatására az eredetileg előirányozott 4,6 milliárdnál csaknem 800 millióval több jut, sportági fejlesztésre 10,6 milliárd helyett 10,9 milliárd, és a fővárosban a pesthidegkúti uszoda is felépülhet, csekély 300 milliós támogatásból.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
