szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Bizottság lengyel biztosa úgy látja, hogy Magyarországon vannak a leglátványosabb példák protekcionista intézkedésekre, amelyek azt szolgálhatják, hogy bizonyos emberek nyerjenek meg bizonyos szerződéseket. Elżbieta Bieńkowska belső piacért felelős biztos az Eurológusnak azt mondta, hogy szerinte nem lenne szabad harcolni azokkal a cégekkel, amelyek munkahelyeket teremtettek Magyarországon.

„Ahogy végignézek a közös piaci jogszabályokon Európában, Magyarországon vannak a leglátványosabb példák súlyos protekcionista intézkedésekre, amelyek azt szolgálhatják, hogy bizonyos emberek nyerjenek szerződéseket. A legnagyobb probléma a cégek elleni diszkrimináció. Vagy azért diszkriminálják őket, mert külföldiek, vagy azért, mert nagyobbak egy elfogadott méretnél” – mondta a lengyel biztos az interjúban.

A többi tagállamban is vannak hasonló ügyek, és inkább az agresszívebb retorika az, ami aláássa Magyarország tekintélyét az Európai Unióban. „Európa néha nagyon szereti, ha udvariasan bánnak vele” – fogalmazott Elżbieta Bieńkowska.

A belső piacért, valamint ipar-, vállalkozás- és kkv-politikáért felelős biztos májusban hivatalos látogatáson járt Budapesten, egyeztetett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. „Azért mentem el Magyarországra, mert látni akartam, valójában hogy állnak a dolgok, a retorika nélkül. És kellemesen csalódtam. Konstruktív megbeszélést tartottunk a két miniszterrel, akik, úgy érzem, pontosan értették az álláspontomat” – nyilatkozta.

A biztos hivatalból elutasítja a nemzeti piacok mesterséges támogatását az EU-s piac kárára, de tisztában van vele, hogy valamilyen szinten minden kormány ezért küzd. Azt mondta: minden tagállam védeni akarja a saját gazdaságát, és ezzel kapcsolatban nagyon sok mindent el tud érni az EU-ban az, aki nem viselkedik ésszerűtlenül. „Ezért nincs még valódi közös piacunk Európában” – jegyezte meg.

Elżbieta Bieńkowska ugyanakkor azt is mondta, hogy nem lenne szabad harcolni azokkal a cégekkel, amelyek befektettek és munkahelyeket teremtettek Magyarországon. „Egy EU-tag nem üldözheti el a külföldi cégeket” – tette hozzá.

Az áprilisban közzétett „egységes piaci eredménytábla” szerint átlagosan 30 kötelezettségszegési eljárás van függőben a tagállamokban. Magyarország 25 ügyben tárgyal a bizottsággal.

A legsúlyosabb panaszok a magyar kiskereskedelmi szektorból érkeznek az Európai Bizottságba. A biztos a veszteségesen működő üzletekre kivetett szankciókat, a gyógyszertárak tulajdoni viszonyait szigorító törvényt és a dohánykereskedelemben gyanított diszkriminációt hozta példaként.

Szerinte a dohánykereskedelem lehet a következő fontos ügy, amiben kötelezettségszegési eljárást fognak indítani.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!