A Görögországnak szánt humanitárius segítségről is tárgyalniuk kellene az eurózóna vezetőinek a keddre kitűzött, rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón – mondta hétfőn Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter. Gabriel úgy vélte, fennáll annak a veszélye, hogy Görögország hiányt szenved az alapvető javakból, például gyógyszerekből.

Ez a forgatókönyv valós, erre utalt Zsiday Viktor befektetési szakember is egy mai blogbejegyzésében. Azt festette fel, hogy pár héten belül – ha a görög bankrendszer agóniája folytatódik, és nagyon úgy tűnik, egyelőre folytatódik – akár éhséglázadások is lehetnek Görögországban, miután élelmiszer- és gyógyszerhiány áll elő.

Nem az embereket kell büntetni, véli a német miniszter

"Az ott élő embereknek segítségre van szükségük, és nem szabad ezt tőlük csak amiatt megtagadni, mert nem vagyunk elégedettek a referendum eredményeivel" – mondta a német tárcavezető az előző nap megtartott népszavazásra utalva, amelyen a görögök többsége elutasította a nemzetközi hitelezőkkel (Nemzetközi Valutaalap, Európai Unió, Európai Központi Bank) kötendő megállapodást.

Emellett Gabriel megismételte azokat az európai vezetők által hangoztatott mondatokat, miszerint a görög kormányon a sor, hogy új javaslatokat terjesszen a hitelezők elé. Előző este a miniszter azt mondta, nehezen képzelhetőek el az újabb tárgyalások Görögországgal.

Nem ő az első, aki a komoly bajra figyelmeztet

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki a népszavazást megelőző kampányban az "igen" szavazatok mellett szállt síkra, vasárnap ugyancsak azt mondta, az EU-nak meg kellene vitatnia a lehetséges humanitárius segítséget. Schulz úgy vélte, nem az átlagembereknek, nyugdíjasoknak, betegeknek vagy óvodás gyerekeknek kellene megfizetniük a görög kormány által a dél-európai országban előidézett drámai helyzet árát.

Az EP elnöke hozzátette, ez a segítség olyan sürgősségi hiteleket is tartalmazna, amely lehetővé tenné Athén számára, hogy fenntartsa a közszolgáltatásokat.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök korábban viszont azt hangoztatta, hogy az eurózóna országai által előírt megszorítási politika "humanitárius katasztrófát" okozott a 11 milliós Görögországban, ahol öt éve tart a gazdasági visszaesés és óriási a munkanélküliség.