Ausztria - a várakozásoknak megfelelően - keresetet nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez (T-356/15. sz. ügy) az Egyesült Királyságban épülő Plant Hinkley Point C atomerőműnek nyújtandó brit állami támogatást jóváhagyó határozata ellen - közölte a hvg.hu-val csütörtökön reggel az Európai Bizottság sajtóosztálya.

Az osztrák vétóról tavaly októbere óta tudni lehetett, mivel Ausztria akkor közölte, hogy kész perre menni az EB-vel, ha az engedélyezi az új Hinkley Point-i erőműépítést. Az EB szeptemberben arra az álláspontra jutott, hogy javasolni fogják a beruházás engedélyezését. London 24 milliárd euróval támogatja a dél-nyugati partjainál épülő Hinkley Point-i erőműveket azzal, hogy előre rögzített áron vásárolja majd meg az ott termelt áramot.

Hinkley Point, Nagy Britannia

acquisitionsdaily.com

Márciusban Bécs azzal melegítette fel ismét az ügyet, hogy a britek uniós versenyjogot sértenek az építkezéssel. Mint ahogy azt anno a hvg.hu is megírta az osztrák "hőbörgést" azért is illik komolyan venni, mert Ausztria egyrészt minden nukleáris beruházást mikroszkóp alatt megvizsgál, másrészt viszotn a szakembereik rendkívül jól helyezkedve az EU energetikai szervezeteiben, komoly befolyással rendelkeznek.

Az ügyről új fejeményeiről beszámoló Napi Gazdaság a francia AFP-nek nyilatkozó Andrä Rupprechter osztrák környezetvédelmi minisztert idézte. A politikus azzal indokolta, hogy hétfőn a bécsi kormány hivatalosan is benyújtotta a panaszát, hogy az EB annak ellenére adja áldását a brit építkezésre, hogy a nukleáris energia termeléséhez nyújtott állami támogatással az atomenergiát használó országok versenyelőnybe kerülnek. Márpedig - érvelt a miniszter: az EU-ban éppenséggel tilos a versenyképességet korlátozó lépéseket jóváhagyni. Rupprechter hozzátette: az atomenergia nem fenntartható, magas kockázatú energiaforrás, amely lám, csak jogosulatlan állami támogatásokkal tud versenyképes maradni.
A kérdésben Werner Faymann, az osztrák kancellár is exponálta most magát, aki kijelentette: az EU-nak inkább az emberek érdekében álló modern technológiákat kellene támogatnia, márpedig az atomenergia pedig nem tartozik ide.

Bécs ígéretet tett arra, hogy minden olyan uniós állam atomprogramját megvétózza, amelyhez állami támogatást nyújtanak. Ez azt vetíti előre, hogy az Orbán-kormány által sulykolt Paks II. projekt is számíthat az osztrák vétóra. Pláne, hogy a 10 milliárd eurós orosz hitelre támaszkodó új magyar atomerőmű építésével kapcsolatban a közelmúltban elvégzett közgazdasági modellszámításokat eddig érdemben senki nem cáfolta meg, márpedig azok azt mutatták, hogy állami támogatás nélkül e beruházásnak csak akkor van esélye a pénzügyi megtérülésre, ha az áram ára legalább 75 százalékkal magasabb lesz a jelenleginél.

Ez utóbbi teljesülésének realitásával az a probléma, hogy éppen az Európai Unió hivatalos prognózisa szól arról, hogy a 2020-as évek közepéig az áram világpiaci ára ugyan emelkedni fog (2026-ban, vagyis a Paks II. tervezett indulási idejére a mostaninál 23 százalékkal lesz drágább), de aztán lassú, de folyamatos árcsökkenés a valószínű.