Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Új különadót vetnek ki a dohánygyárakra, szálanként 4 forintot – jelentette be Lázár János csütörtökön. Magyarán rád, dohányos olvasó, jó eséllyel 76 forinttal drágul a cigi dobozonként, amit a gyárak kifizettetnek veled. Ez jókora emelés, legutóbb 2013 nyarán láttunk ilyet, amikor a trafikmutyi hevében megemelték a dohánytermékek kiskereskedelmi árrését, hogy a kiválasztott trafikosoknak hozzon is valamit a konyhára az új biznisz.
De nem a cigi drágulása az igazán érdekes most, hanem ami mögötte van: a kormány egy újabb ügyben kapitulált Brüsszel előtt. Tegnap a hipermarketeket megsarcoló élelmiszer-felügyeleti díjból táncolt vissza, most pedig a dohánygyárak különadójából is. Ez az a két ügy, ami miatt már az Európai Bíróságon birkózott az Európai Bizottsággal.
A nagy dohánycégekre ugyanis tavaly novemberben olyan trükkös, sávos különadót (hivatalos nevén rendkívüli egészségügyi hozzájárulást) vetett ki, ami a nagy dohányipari társaságoknak milliárdos tételt jelentett volna, de csaknem érintetlenül hagyja a Continentalt, Lázár jó ismerősei, Sánta Jánosék érdekeltségét:
Tavaly azt ígérte a kormány, hogy a különadó csak idén lesz, de a jövő évi adócsomagba is betették végül, így egy tartós béklyó lett volna a nagyokon és hosszú távú előny a Continental-csoportnak.
A lejtős pálya annyira nyilvánvaló volt, hogy az Európai Bizottság idén tavasszal az élelmiszer-felügyeleti díjjal együtt felfüggesztette a dohányipari különadó behajtását, és vizsgálatot indított. A kormány pedig emiatt beperelte az Európai Bíróságon. De a jelek szerint veszített.
A mostani emeléssel minden dohánygyár egyformán jár. A fogyasztók így is, úgy is szívnak.
