A magyar gazdaság a tavalyi, átmenetileg gyors növekedés után idén lassuló pályára került, az első negyedévi 3,5 százalékos növekedést a második negyedévben 2,7 százalékos, a harmadik negyedévben 2,3 százalékos ütem követte, a következő negyedévekben pedig már csak 2 százalék körüli bővülés várható – derül ki a GKI Gazdaságkutató jelentéséből.

Az Európai Bizottság friss őszi prognózisában tavaszi előrejelzésénél kissé alacsonyabb – de a GKI előrejelzésénél valamivel magasabb –, 2015-re 2,9, jövőre 2,2 százalékos növekedési ütemet valószínűsít. A bizottság értékelése szerint a magyar növekedés túlságosan szorosan kapcsolódik az EU-forrásokhoz. Mivel a forrásbeáramlásban "apály" várható, így 2016 végéig a nettó exportnak és a fogyasztásnak lesz köszönhető a növekedés. Ugyanakkor a beruházások – az idén várható stagnálás után – jövőre minden bizonnyal visszaesnek.

MTI / Földi Imre

Az első háromnegyed évben a bruttó bérek 3,9 százalékkal nőttek, és az év egészében is közel ekkora emelkedésük valószínű. A várhatóan stagnáló árszínvonal miatt a reálkeresetek is hasonló mértékben bővülnek.

Az államháztartás októbert 138 milliárd forintos többlettel zárta több, korábban felfüggesztett uniós transzfer beérkezésének köszönhetően. A 2015-re előirányzott 2,4 százalékos és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos deficit megvalósulása bizonytalan, de megközelítése valószínű. Az Európai Bizottság ennél is kedvezőbb, idén 2,3, jövőre 2,1 százalékos GDP-arányos hiányt tart elérhetőnek.