Az elmúlt egy évben 54 százalékkal emelkedett a BUX-index, miközben a varsói WIG-20 25 százalékot gyengült – idézte fel a VG, amely szerint a részvényindexek mozgása mögött a befektetői megítélés gyökeres változása áll mindkét esetben.

A magyar eszközöket a jó makromutatók, a bankadó csökkentése és a küszöbön álló felminősítés miatt egyre többen kedvelik, miközben egyre több befektetőt elriaszt a lengyel piactól az ottani politikai fordulat – írta a beszámoló.

Stiller Ákos

Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfóliókezelője a közép-európai részvénypiacok egyik legfontosabb aktuális jelenségének nevezte, hogy a tőke a lengyel részvényekből a magyar piacra áramlik.

Nagyon sokáig Lengyelország volt a mintatanuló a régióban, a 2008-as válságot recesszió nélkül vészelte át, a lengyel belpolitikát és intézményrendszert pozitívan értékelte a piac, miközben a magyar gazdaság vonatkozásában sok volt a kérdőjel. Mostanra fordulat történt mindkét oldalon, érezhető javulás a magyar és még érezhetőbb romlás a lengyel piacok megítélésében – tette hozzá a VG.

Sok piaci szereplő döntött úgy az elmúlt hónapokban, hogy csökkenti lengyel piaci kitettségét, és inkább növeli a magyart. A lengyel piac azonban sokkal nagyobb, ha ott ki kell szállni 10-20 részvényből, itt pedig meg kell venni a 3-4 nagy papírt, akkor az a magyar piacon jóval nagyobb árfolyamhatással jár.

A magyar piac az elmúlt egy hónapban forintban számolva 11 százalékkal teljesített jobban, mint a lengyel, ez hatalmas különbség – mondta a VG szerint Harcsa Norbert, az Ipopema elemzője.