Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A Fővárosi Főügyészség a kitiltási botrány néven elhíresült ügyben még 2014 decemberében fordult jogsegélykérelemmel az amerikai igazságügyi tárcához a Legfőbb Ügyészségen keresztül. Ebben tájékoztatást kértek arról, hogy a magyarországi nyomozás során vizsgált cselekményekkel összefüggésben az amerikai hatóságok rendelkeznek-e bármilyen adattal, bizonyítékkal.
A jogsegélykérelemre adott válasz idén augusztusban érkezett meg, az ügyészség most azt írta, "a válasz szerint az amerikai hatóságok semmilyen konkrét adattal nem rendelkeznek, információikat a sajtó- és az internet nyilvánosságán keresztül szerezték be, úgy, mint egy hírügynökség riportjai és a magyar sajtóhírek".
A jogsegélykérelem előterjesztését az ügyészség szerint mindenekelőtt az indokolta, hogy "az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének korábbi, ideiglenes ügyvivője több alkalommal is megismételte a sajtónyilvánosság előtt azt a nyilatkozatát, miszerint a magyar kormányzati tisztviselők korrupciós cselekményére vonatkozó konkrét bizonyítékaik vannak".
Mint ismert, a Napi Gazdaság 2014 októberében írt arról, hogy az USA megnehezíti több magyar hatósági személy beutazását, mert amerikai érdekeltségekkel szemben folyik adóhatósági vizsgálat Magyarországon. Hamar kiderült, hogy az USA konkrétan kitiltott valakiket a magyar közigazgatásból, mert információi szerint korrupcióban voltak érintettek.
A budapesti amerikai nagykövetség közölte, nem adóvizsgálat következményeként intézkedtek, de arról van információjuk, hogy "bizonyos magyar magánszemélyek" korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak és ezért nem léphetnek be az Egyesült Államokba".
André Goodfriend, az akkori ideiglenes amerikai ügyvivő hat érintettről beszélt, aki a kormány alkalmazottja vagy kapcsolatban áll a kabinettel. Vida Ildikó, a NAV elnöke november elején elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták a beutazását. A kitiltottak teljes névsora a mai napig nem derült ki.
A Fővárosi Főügyészség 2015 decemberében jelentette be, hogy vádat emelt az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfi ellen, aki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos embereknél, hogy az étolaj áfájának mértéke 27-ről 5 százalékra csökkenjen.
Idén június 7-én nem jogerősen két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a férfit. Az ügyészség szerint az ajánlat pusztán színlelt volt, a bíróság ugyanakkor azt állapította meg, hogy a konkrétumokat tartalmazó ajánlat valós volt, az ajánlattevő azonban ismeretlen maradt, mert az elítélt férfi csak közvetítő volt. Az ügyben jelenleg tart a másodfokú bírósági eljárás.
