A sörgyártással foglakozó hazai vállalkozások elmúlt 3 éves pénzügyi beszámolóinak vizsgálatakor szembetűnő, hogy az ágazati szereplők méretüket tekintve rendkívül polarizáltak. Az egyik oldalon az a 10-11 közép- és nagyvállalat található, amelyek uralják a hazai piacot és általában külföldi licenszek alapján, nagyüzemi módon állítják elő termékeit – összegezte az OPTEN Informatikai Kft. elemzését Hantos Zoltán, a céginformációs szolgálat projektmenedzsere.

Árbevételük általában meghaladja az évi 100 millió forintot, és zömük évről évre milliárd feletti forgalmat produkál.

A másik oldalon pedig az elmúlt néhány évben a kézműves termékek divatját meglovagoló házi és családi főzdék állnak, melyek éves forgalma nem éri el a 100 millió forintot sem, sőt többségük csak néhány millió forint nettó árbevételt hoz össze. E két véglet között nincs működő piaci szereplő.

Az elmúlt 3 évben a piaci szereplőinek száma évről évre növekedett, elsősorban a mikro-és kisvállalati szegmensben, ami azt jelzi, hogy még most is sokan látnak fantáziát a kisüzemi sörfőzésben. A veszteséges vállalkozások arányát vizsgálva azonban jó látható, hogy a nem megfelelő tőkeerővel piacra lépő kis sörfőzdék majdnem fele (47,5 százaléka) veszteséges, ami a jövőre nézve nem ad okot a túlzott bizakodásra.

A nagyüzemek száma szintén növekedett, sőt árbevételeiket is tudták növelni az elmúlt 3 évben. Árbevételük teszi ki az ágazat összes bevételeinek 94,2 százalékát, és közülük csak 2 vállalkozás volt veszteséges. Amennyiben a hazai sörfogyasztási szokások nem változnak drasztikusan, ez a növekedési tendencia a következő években is tartható lesz.

A jövő kulcskérdése, hogy továbbra is növekszik-e, a házi főzésű sörök iránti érdeklődés és kereslet, hála néhány, most már jelentős hagyománnyal rendelkező gasztrofesztiválnak és egyéb rendezvénynek. Ellenkező esetben a tőkeszegény kis sörfőzdék jó része biztosan lehúzhatja a rolót.