Bár a keleti nyitás visszatérő sikertörténetként szerepel a kormányzati kommunikációban, a 2010-ben meghirdetett külpolitikai stratégia a jelek szerint nem érte el legfontosabb célját – írja a Magyar Nemzet. A lap több nemzetközi adatbázisban ellenőrizte a Magyarország és Kína közti gazdasági mutatókat, az elmúlt évek statisztikái egyre gyengébb kapcsolatokról árulkodnak, miközben Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Magyarország a kínai tőke európai hídfőállása. A magyar export jelentősen csökkent, számottevő kínai beruházás viszont nem érkezett.

A számok alapján igaz ugyan, hogy a visegrádi országok között a magyar a legnagyobb piac Kínában, de ez a lap szerint azért van, mert a térség iránt csökken a kínai érdeklődés, és az eddig vezető Szlovákia még nagyobbat bukott a régió exportjának visszaesésén. A lengyelek jönnek fel, ami veszélyezteti a magyar pozíciót. Németország kereskedelme viszont évről évre nő Kínával.