„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A KSH úgy számol, hogy a lakosság 14,9 százaléka – durván minden hetedik személy – tartozott 2014-ben a szűkölködők közé itthon. A tavalyelőtt 9,9 milliós Magyarországon a szegények serege így nem kevesebb, mint 1,5 millió személyből állt. Az így számított tömeg 2012-ben és 2013-ban egyébként egy-két ezerrel még népesebb volt, akkor ugyanis a társadalom tagjainak kereken 15 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. Ezzel szemben az előző évtized végén (2009-ben) a jelenleginél még mintegy negyedmillióval kevesebb szűkölködőt számláltak, akiknek közkeletű elnevezését különben le sem volt szabad írni az első nyilvánosságban az államszocialista egypártrendszer idején.
hvg
A csaknem évszázados múltra visszatekintő létminimum-számítás nagy vihart kavart tavalyelőtti beszüntetése óta a KSH most tette közzé másodszor a szegénységi küszöb összegére vonatkozó számításait. A legfrissebb évkönyv az előzőhöz képest több dimenzióját mutatja be a szóban forgó társadalmi jelenségnek. Most először derül ki például az adatokból, hogy a romák 63,1 százaléka, míg a nem romák 13,7 százaléka számít szegénynek itthon. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a cigány csecsemők négyszer-ötször nagyobb valószínűséggel születnek anyagi értelemben súlyosan hátrányos helyzetű családba, mint a más etnikumhoz tartozó kisgyerekek.
hvg
Szegénynek egyébként az számít itthon (miként az EU más államaiban is), akinek a jövedelme nem éri el a helyi mediánjövedelem 60 százalékát (a mediánjövedelem az a „középső érték”, amelynél azonos számban akadnak nagyobb, illetve kisebb jövedelemmel bíró személyek egy államban). A szegények másfél milliós hazai tömege mellett további egy és negyed millió fősre tehető azoknak a társadalmi csoportoknak a nagysága, amelyeket a társadalmi kirekesztődés veszélye, illetve a szegénnyé válás kockázata közvetlenül fenyeget – állapítható meg az új statisztikai évkönyvből. A szegények és a súlyos marginalizálódás veszélyének kitett személyek aránya 2014-ben ugyanis 28,8 százalék volt a hazai társadalmon belül, ez 2,8 millió érintettet jelent.
Ehhez képest a létminimum alatt élők tömegét a legutolsó ilyen típusú számítások idején (2013-ban) még nem kevesebb, mint 4 millióra tette a KSH. Ez utóbbi kategória azonban kétségkívül nem a „nyers”, hanem inkább a „tisztes szegénységben” élők számának a kifejezésére volt alkalmas.
hvg
