Egészen pontosan 364 olyan nagy terv valósult meg Londonban, melyben a befektetők jórészt külföldiek voltak. Az európaiak között ezzel messze első a brit főváros, hiszen a második helyezett Párizs csak 141 külföldi projekttel dicsekedhet. Érdekes, hogy a bronzérmes a katalán főváros Barcelona 98-al. Őt követi Amszterdam 92 és holtversenyben Frankfurt és Bécs 59 külföldi projekttel.

A Brexit hatása annyiban érződik, hogy Párizs az előző évben csak 126 külföldi befektetéssel dicsekedhetett, vagyis éppúgy a második lett Európában, de jelentősen nőtt a nemzetközi érdeklődés. Ez több pénzt és több új munkahelyet jelent. Egyelőre csak Európából nőtt meg az érdeklődés Párizs iránt, Ázsiából kevésbé. Pedig az igazán nagy pénzek onnan érkeznek. Látszik ez a világranglistán is: ott London mögött Sanghaj és Hongkong következik. New York csak a negyedik.

Miért kedvelik a külföldi befektetők jobban Londont, mint Párizst? Sokféle válasz van, de a francia jelentés kettőt emel ki. Az első a jogbiztonság. A brit jogrend évszázados hagyománya, melyet úgy alakítottak ki, hogy a bírák teljesen függetlenek legyenek a kormányzattól, ez igen vonzó a külföldi befektetők számára. Különösen a kínaiak értékelik ezt sokra, hiszen náluk otthon a bírák az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt ellenőrzése alatt állnak. Franciaországban természetesen egyáltalán nem ez a helyzet, de a kormányzatnak több lehetősége van az igazságszolgáltatás befolyásolására, mint Nagy-Britanniában. A másik hátrány Franciaország számára a munkavállalók számára előnyös törvénykezés. A munkabérek viszonylag magasak, a munkaidő a legrövidebbek közé tartozik. Ezenkívül jóval nehezebb elbocsátani valakit, mint Nagy-Britanniában. Ha tehát Párizs át akarja venni London szerepét, akkor ezen kellene elsősorban változtatnia – állapítja meg a Paris-Ile de France Capital Economique jelentés, melyet a Le Figaro ismertet.