Vannak magukat láttató és médiafigyelmet nem kereső multik is Magyarországon. Utóbbiak közé tartozik a világ legnagyobb bankautomata-gyártója, melynek termelésének jókora részét egy szigetszentmiklósi üzem adja. Az NCR Magyarország Kft.-nek 12 évnyi gyártási tapasztalata van, s bár több mint 7 milliárd forint az éves bevétele, a cég nem ismert. Gyárkapun belülre a hvg.hu azért juthatott, hogy a cég eldöntötte: megünnepli a 350 ezredik legyártott ATM-ét.

A mennyiség érzékeltetéséhez és az NCR piaci nyomatékához íme néhány adat: miközben Magyarországon kevesebb, mint 5000 bankautomata szolgálja ki a teljes lakosságot és banki ügyfélkört, a szigetszentmiklósi gyárban 2016-ban több mint 4500 ATM-et építettek csak franciaországi megrendelésre, és miközben a legtöbb bankautomatát európai országokba szállítják ki, tavaly Egyiptomba, Törökországba és Etiópiába is összesen több mint 5000 NCR-es ATM jutott.

Túry Gergely

A 750 embernek munkát adó üzem termékeinek 99 százalékát exportálja, és miközben mintegy száz országba szállít, azért sem különösebben ismert idehaza, mert bár minden ATM-e viseli a cég logóját, a bankautomaták nem a „vasat”, hanem a pénzügyi szolgáltatást – és ezen keresztül az NCR megrendelőjét, valamelyik bankot – reklámozzák.

Dundee, Peking, Szigetszentmiklós

Pedig a National Cash Register rövidítéséből nevet kapott amerikai cég igazi ipartörténeti ikon; az 1884-ben bejegyzett vállalkozás, mely az információtechnológiai világ Top 100-as listájára tartozik, eleve multicégnek született. Alapítója, John Henry Patterson – akit az amerikai technológiai történelem nagyjai között, mint az IBM-es vezetési kultúra előfutárát is számon tartják – globális piacra szánva kezdett a mechanikus pénztárgépgyártásba. Noha ennek megfelelően az NCR 1887-től már az Amerikán kívüli piacon is megjelent, és a II. világháború után a skóciai Dundee egy új gyárral a cég második otthonává vált, a tényleges világhódításra igazából csak az ezredfordulón került sor. Amikor gyors egymásutánban Kínában (1997), Indiában (2002) és Magyarországon (2005) is gyártó-összeszerelő üzemet építettek. (Továbbra is Amerikában van a cég központja, de Brazíliában is működik egy üzeme.) A szigetszentmiklósi lett mind közül a legnagyobb termelő: a magyar főváros déli határövezetében, egy szokásos kinézetű ipari parkban készül az NCR bankautomatáinak 35 százaléka – és még az önkiszolgáló pénztárgépei fele.

Túry Gergely

A kiemelt szerepben benne van, hogy Skóciában ma már csak kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak, de azt, hogy a cég évek óta itt tesztel és gyártat le minden szériaújdonságot, már saját – mondható: magyar – siker. Az üzemet gyakorlatilag a skótok indították be 2005-ben, és meglehet, eredetileg azért esett Magyarországra a választás, mert anno itt volt elérhető uniós tagországban olcsó, megbízható munkaerő (mivel az akkori autóipari boomnak köszönhetően szabad munkaerővel alig-alig rendelkezett Románia, Szlovákia, Csehország vagy Lengyelország), és az is kétség kívül igaz, hogy Szigetszentmiklósról Moszkva, Kairó vagy Párizs is ugyanolyan gyorsan elérhető, de az már az itteni üzem kvalitását mutatja, hogy képes volt átvenni a teljes kínai termelést is, amikor a 2008-as pekingi olimpia miatt ott 3 hónapra leállították a gyártást.

„Az NCR a gyártás miatt van itt, és ezt soha nem téveszthetjük szem elől” – fogalmazott Kiss Zoltán, aki nyolc éve vezeti a gyárat. A korábban több pozícióban az Alcoánál, majd évekig a Jabilnál „edződött” gépészmérnök a karrierlétrája egyes fokaiért megjárta Walest, Olaszországot és az USA-t is. Azt, hogy a rábízott gyár valójában pusztán egy  összeszerelő üzem, azzal árnyalja, hogy az NCR maga szinte sehol nem gyárt alkatrészeket, mert begyűjti azokat a beszállítóktól.

Túry Gergely

A széf – vagyis a fő egység, amely köré valójában az ATM épül – egy nyugat-európai partnercégtől érkezik, de jelentős számú magyarországi és regionális beszállítóval dolgoznak, előbbiek zömmel megmunkált, kezelt fémalkatrészeket, utóbbiak műanyag és különböző más komponensű „hozzávalókat” adnak a bankautomatákhoz. A speciális modulok – az éritőképernyőtől a vonalkódszkennerig – pedig a világ minden tájáról érkeznek.

500 darabos kirakó

Egy standard ATM legalább 500 alkatrészből állítható össze. Igaz, általánosnak egyetlen bankautomata sem nevezhető, mert az NCR által gyártott 15 fő típus több ezer variációját építik meg a szerelősorokon. Mindezt logisztikával is, beszállítói körrel is, félkészraktár-készlettel is bírni kell, de az NCR-nél ez működőképes. A beszállítói bázisra támaszkodva szerelik össze az ATM-eket; igény szerint konfigurálva és testre szabva. Vagyis akár úgy, hogy „csak be kelljen dugni a berendezést a konnektorba”, de úgy is, hogy a megrendelő saját módosításait, fejlesztéseit is installálhassa a rendszerbe.

A Szigetszentmiklósra beérkező megrendelésből legfeljebb 8 hét után kiszállított konfiguráció születik, jóllehet ebből akár 4 hetet is elvihet a mérnökök aprólékos gyártáselőkészítő munkája, illetve a raktár és a logisztika felkészülése a sorozatgyártásra. Ez rendszerint nem jelent mást, minthogy egy csapat először apró elemeire bontja a megrendelést, majd innen felépíti a termelést, kiszámítja a szükséges ciklusidőt és a megrendelés eszköz- és munkaerő-szükségletét.

Robotokkal lassabb

De klasszikus értelemben vett nagy szériák nem is készülnek a gyárban. Ugyanolyan ATM-re is ritkán kapnak több tucat darabra szóló megrendelést, és az is általános, hogy ugyanaz a bank se vesz másodjára pontosan ugyanolyan bankautomatát, mint előtte. Ez a magyarázata annak, hogy – autóipari példával magyarázva: teljesen megszokott, hogy egyetlen gyártószalagon, egyszerre készül a Fiesta, a Focus és akár még a Range Rover is.

Túry Gergely

Kiss Zoltán kész részletesen is elmagyarázni az egyes gépek funkcióját, és hosszasan beszélni akár a pénzkiadó, bevevő részegységek, akár a pénzkazetták védelméről. Többet elárul ennél azonban a mintegy 10 ezer négyzetméteres gyártócsarnokban uralkodó légkör. Az egyik szerelősoron, ahol éppen egy német bank megrendelése raknak össze egy nagyobb grafitszürke sorozatot, ott vannak a teljesen másként felépített, törtfehér „olasz postának szántak” is, és köztük egy metálbordó ATM is virít – szintén teljesen más méret, felépítés és felszereltségi szint. Mindegyiken ugyanaz a bő tucatnyi munkás dolgozik. A görgősoron egymást követő munkafázisok azonban nem sematikusan ismétlődők. Ez az oka, hogy bár elvileg minden lépés robotokkal is elvégezhető lenne, a variabilitások pontos leprogramozása és a finomhangolás a sokszorosába kerülne a munkabérnek.

„Az emberi hozzáadott érték nem kiváltható” – magyarázza Kiss Zoltán, de ez nem azt jelenti, hogy az NCR-nél ne gépesítenének mindent, ami automatizálható. Így lett a korában emberi munkafázisként végzett pénzkiadó-beszedő berendezés tesztelése gépi feladat, és így került egy szigorúan védett, 20 négyzetméteres helyiségbe egy olyan pneumatikus és digitális berendezés, amely az NCR által felhasználandó összes ATM billentyűzetet (pin pad) kipróbálja és meózza.

Túry Gergely

A futószalagok mellett összesen 620-650-en dolgoznak, többségük betanított, illetve továbbképzett munkás és technikus. Megszokták, a munkájuk része, hogy az összeszerelés során minden berendezés minden munkafázisról nagy felbontású videófelvétel készül. Védi őket is, hogy az utólagos reklamációt így minden esetben pontosan kivizsgálhatják. A gyárigazgató szerint bár lehetséges még növelni kapacitásukat, ehhez valószínűleg több helyre is szükségük lesz.

Mi lesz a készpénzzel?

Magyarországon a pénzügyi tranzakciók 73 százaléka készpénzzel bonyolódik. A világban – állítja a Világbank – mintegy 2 milliárd embernek, illetve a felnőtt lakosság 59 százalékának nincs semmiféle bankszámlája. ATM-ből is csak 3,1 millió darab működik a világban, melyen keresztül másodpercenként 420 ezer dollár értékű pénzforgalmi tempózás zajlik. Az NCR berendezései naponta 700 millió tranzakciót bonyolítanak. A jelek szerint a digitális kor beköszöntével a készpénz egyáltalán nem tűnik el.

Inkább az igény erősödik arra, hogy minél többféle csatornán át lehessen eljutni a pénzfelvételhez. Furcsán hangozhat, de ezért az ATM-ek továbbélésének egyik záloga, hogy a banki szolgáltatások közé bekerüljenek a különféle mobilnetes applikációk és mobiltelefonos fejlesztések. Ezek elsősorban a fogyasztási szokások megváltozására reagálnak, zömmel arra az általános igényre, hogy az ügyfelek gyorsabban hozzá akarnak jutni a pénzükhöz.