Tarlós: várhatóan kedden írják alá a bérmegállapodást a BKV-nál

A főpolgármester szerint a hiányszakmákban dolgozók kiemelt béremelést kapnak.

  • MTI MTI
Tarlós: várhatóan kedden írják alá a bérmegállapodást a BKV-nál

Létrejött a bérmegállapodás a BKV-nál a szakszervezetekkel – jelentette be a főpolgármester pénteken. Tarlós István szerint várhatóan kedden írják alá a megállapodást, a bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás.

Elmondta: a béremeléseknél fontos szempont volt, hogy úgy osztják el a forrásokat, hogy a hiányszakmákban dolgozók, jellemzően a járművezetők, a szakmunkások és a mérnökök kiemelten részesüljenek a bérfejlesztésből.

Tehát első lépésként a munkavállalók 10 százalékos, de minimum 28 ezer forintos személyi alapbéremelésben részesülnek. Az alacsony és átlagos keresetű járművezetők mindösszesen 13 és 23 százalék közötti béremelést kapnak, amely így legalább nettó 200 ezer forint körüli átlagos havi jövedelmet biztosít.

A szakmunkások 28 ezer forintos minimális bérfejlesztéssel átlagosan 10-15 százalék közötti, de bizonyos esetekben 15 százalék feletti alapbérnövelésben részesülnek. A magasan képzett, de a piaci bérektől elmaradásban lévő szellemi állományú diplomások, a hiányszakmának tekintett, speciális szakmai ismertekkel rendelkező mérnökök szintén hasonló béremelésre számíthatnak – közölte Tarlós István.

A főpolgármester kitért arra, hogy az elmúlt évek munkaerő-piaci változásai erőteljesen érintették a BKV működését: csökkent a piacképes munkaerő létszáma, az alacsony születésszám szintén hatással volt a társaságra, valamint nagyra nőtt a munkaerőért folyó konkurenciaharc. Mindez magával hozta országos szinten a bérek jelentős növekedését, és további nehézséget jelent, hogy a BKV-hoz leginkább hasonlító állami vállalatok 3 évre elosztva 30 százalékos bérfejlesztésben részesültek – mutatott rá.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?