szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Csak a korábban megszerzett brit állampolgárság nyújt garanciát az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok számára a Brexit után. A Theresa May által most ismertetett javaslatcsomaggal kapcsolatban egyelőre sok a bizonytalanság.

A brit alsóház előtt is ismertette Theresa May kormányfő a szigetországban élő uniós polgárok Brexit utáni tartózkodásával kapcsolatos javaslatát. A tervvel, amelynek az alapját a múlt héten Brüsszelben vezette elő, már az EU állam- és kormányfői előtt sem aratott sikert. Nem véletlenül: a szigetországban élő több mint hárommillió európait, köztük több százezer magyart várhatóan bonyolult bürokratikus procedúrának teszi ki, aminek nem látszik a vége.

A javaslatcsomag főbb pontjai:

A törvényesen az Egyesült Királyságban tartózkodó uniós állampolgárok két évig maradhatnak a szigetországban a britek EU-ból való kilépése után.

Ha legalább öt éve élnek az országban, letelepedési engedélyt kaphatnak. Azt nem tudni, meddig kell teljesíteni ezt az öt évet – vagyis mikor lesz a határnap. Csak annyi derült ki, hogy az valamikor a Brexit hivatalos kezdete – 2017. március 29. – és a kilépés dátuma között lesz – legkorábban két évvel később, legkésőbb ki tudja. A tervek szerint az engedélyeket előbb, 2018 közepétől adnák ki.

Ha valakinek nincs meg az öt éve a határnapig, legalább két évig maradhat, a letelepedési engedélyt azonban szigorúbb feltételekhez kötik. "Semmi nem garantálja" – áll a belügyminisztérium állásfoglalásában.

A két év nem hosszú idő, figyelembe véve, hogy a potenciális jelentkezők számát 3,2 millióra teszik a brit hatóságok. (Amelyek alapesetben évi 2,5 millió vízum- és 7 millió útlevélkérelmet bírálnak el.) A kormány mindenesetre egyszerűbb eljárást ígér a mostaninál.

Annál is inkább, mivel az eddig kiadott tartózkodási engedélyek nem lesznek érvényesek, azoknak is engedélyért kell folyamodniuk, akik ezt korábban megkapták. A kormány azt ígéri, hogy az ő kérelmüket gyorsabban bírálják el.

Alapvetően azoknak a kérelmét utasítanák el, akik súlyos bűntényt követtek el, vagy visszaeső elkövetők. A brit kormány terve szerint esetükről a szigetország bírósága dönthet – vagyis elutasítják, hogy az európai uniós ügyekben amúgy a végső döntést kimondó Európai Bíróság dönthessen.

A letelepedési engedély a britekkel azonos jogokat biztosítana számtalan területen (egészségügyi ellátás, oktatás stb.), de nem jár szavazati joggal és számos olyan terület van, ahol nem egészen világos, mi várható. Ilyen például az önfoglalkoztatás kérdése vagy a szakképesítések elismerése. Brit útlevelet (vagyis állampolgárságot) hat év tartózkodás után kérhetnének az ott élők.

A szigetországban élőkhöz csak abban az esetben költözhet ki házastársuk, ha jövedelmük meghaladja az évi 18,6 ezer fontot (6,5 millió forintot).

A családi pótlék rendszere a letelepedettek számára változatlan marad, vagyis a hazaküldött gyereknevelési támogatás nem lesz alacsonyabb. A Brexit után viszont nem lehet igényelni az uniós országban élő gyerekek után családi pótlékot.

A nagy-britanniai egyetemekre a Brexit előtt beiratkozó diákok tanulmányaik végéig a britekhez hasonló kedvezményekre, ellátásra lesznek jogosultak. Ez érinti a 2017/2018-as és a 2018/2019-es tanévre beiratkozókat is.

A Brexit után érkezőkre a bevándorlási törvény rendelkezései lesznek irányadóak.

Már csökken a bevándorlás

A brit kormány hivatalos javaslatával nem csak a Brexit-tárgyalások múlt heti startját várta meg, de azt is, hogy kiegyezzen az északír DUP-pal. A párt segítségével szerezte meg a többséget a brit parlamentben.

Az írek mindenesetre szerencsések: ők nem kényszerülnek a többiekhez hasonló procedúrára. A javaslat garanciát ad arra, hogy a sziget északi és déli felén élők (vagyis a brit és az ír állampolgárok) ugyanolyan jogosultságokkal bírnak.

Sokan azt várták, hogy a konzervatívok meggyengülése miatt puhul majd a kormány Brexittel kapcsolatos álláspontja – ez egyelőre nem tűnik így. Annak ellenére, hogy a brit kilépés miatt már most is radikálisan csökkent a bevándorlók száma, és a Lloyd's legfrissebb, ma publikált felmérése szerint már a megkérdezett cégek több mint felének nehézséget okoz a képzettséget igénylő munkahelyek betöltése. Amíg most az arányuk 52 százalék, januárban még csak 31 százalék volt.

Ennél is aggasztóbb – derül ki a Guardian cikkéből –, hogy már a képzettséget nem igénylő munkakörök több mint negyedét sem tudják betölteni a szigetországban. Ez év elején még csak az ilyen állások hatodára nem volt jelentkező.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!