Mint arról beszámoltunk, az Átlátszó megkapta az MVM-től az építendő Paks II. telephelyére vonatkozó földtani kutatások eredményeit, amelyekből az derült ki, hogy a telephelyet annak ellenére nyilvánították alkalmasnak, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) biztonsági ajánlásainak nem felel meg, mert egy tektonikailag aktívnak minősülő törésvonal fut el alatta, és tízezer évnél fiatalabb földrengésekre utaló nyomokat találtak a környezetében a felszínen. Ezek az ajánlások egy 2011-es magyar kormányrendeletben is szerepelnek, a feltételek teljesülését pedig igazolni kellett az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felé is, amely idén márciusban viszont megadta az engedélyt az építkezésre.

Az ügyben szerdán az OAH kiadott egy közleményt, amiben azt írják, a paksi atomerőmű építésénél az akkori szovjet gyakorlat szerint vizsgálták a telephely adottságait, köztük a földtani jellemzőket is, majd a 90-es évek közepén – nemzetközi támogatással – elkészült a telephely szeizmicitás értékelése is, ezt a NAÜ többször is felülvizsgáltatta nemzetközileg elismert szakértőkkel, az OAH szerint pedig az adatok értékeléséből a hazai és külföldi szakértők azt állapították meg, hogy

nincsenek geológiai és geomorfológiai bizonyítékok a telephely alatt húzódó törésvonal aktivitására.

Ezután a 2011-es fukusimai katasztrófa után elrendelt EU-s "stressztesztnek" is része volt a Paksi Atomerőmű telephelye földrengés-veszélyeztetettségének felülvizsgálata is, amely az OAH közlése szerint igazolta az üzemelő blokkokra vonatkozó, legújabb nemzetközi és hazai követelmények teljesülését.

Az OAH részletesen leírja a Paks II.-re vonatkozó engedélyeztetési eljárást is: mint írják, az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2014. április 11-én nyújtotta be a telephelyvizsgálati- és értékelési engedély iránti kérelmét, az OAH által lefolytatott engedélyezési eljárás eredményeként pedig a hatóság 2014. november 14-én kiadott határozatával elfogadta a telephelyvizsgálati- és értékelési programot, melynek végrehajtása 2015-ben megkezdődött. Az OAH és a területileg illetékes bányafelügyeleti hatóság több alkalommal a helyszínen is ellenőrizte a kutatási munkálatokat.

A vizsgálati program végrehajtásának eredményeit az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. a Telephely Biztonsági Jelentésben összesítette, amelyet a telephelyengedély iránti kérelem megalapozásaként 2016. október 27-én benyújtott az OAH-hoz. A beadvány részét képezték független szakértői értékelések, valamint a vizsgálati programot támogató tudományos tanács értékelése is. A jogszabályi előírások értelmében a földtani kérdéseket, illetve a vonatkozó követelmények teljesülését a területileg illetékes bányafelügyeleti hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának Bányászati Osztálya (továbbiakban: BMKH BO) értékelte szakhatósági eljárás kertében.

Az elvégzett értékelések a korábbi ismeretekhez képest új kockázati tényezőt nem tártak fel, a telephely alkalmasságát kizáró szempont nem került azonosításra. Az OAH kérésére az engedélyes a paksi telephelyre jellemző kockázati tényezők kezelésére alkalmas műszaki megoldásokat mutatott be.

Így aztán az OAH a BMKH BO mint földtani kérdésekben illetékes szakhatóság hozzájárulásával 2017. március 30-án kiadta a telephelyengedélyt.

Hozzáteszik, a beruházás kapcsán a következő engedélyezési lépés a létesítési engedély iránti kérelem elbírálása lesz, ennek keretében a kérelmezőnek többek között igazolnia kell, hogy a tervezett új atomerőművi blokkok terveiben megfelelően vették figyelembe a paksi telephelyre jellemző kockázati tényezőket, így – egyebek mellett – igazolni kell azt is, hogy a tervezett atomerőművi blokkok kezelik a telephelyre jellemző és a tervezés során figyelembe vett földrengés-aktivitás kockázatát.

Korábban a hvg.hu-nak Tóth László, az MTA szeizmológusa azt mondta, hiába a tektonikai törésvonal, Paks II-nél nem kell attól tartani, hogy egy földrengés romba dönti az erőművet, de ennek kivédése jelentősen megnövelheti az építési kiöltségeket. Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkár szerint ugyanakkor a főbb paraméterek az új vizsgálati eredmények fényében sem változtak, nincs is szükség újabb beavatkozásra, vagyis nem drágul az erőmű.