Hivatalosan ennyi az infláció – de miért érezzük többnek?

Hivatalosan ennyi az infláció – de miért érezzük többnek?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly ilyenkor. Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.

A KSH legfrissebb jelentése szerint 2016 októberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 3,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 17,3, a sajt 8,1, a sertéshús 6,4, a kenyér 6, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,3, a tojás 4,6 százalékkal drágult. A baromfihús ára 12,8 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A szolgáltatások ára 1,6, a háztartási energiáé 1,3, ez utóbbin belül a tűzifáé 11,6 százalékkal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. Az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára átlagosan 0,8, ezen belül a járműüzemanyagoké 1,3 százalékkal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,3, a tartós fogyasztási cikkekért 0,1 százalékkal kellett többet fizetni. 1 hónap alatt, 2017. szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal, idén január–októberben az előző év azonos időszakához képest 2,4 százalékkal nőttek.

Az MNB az idei 2,4 százalékos inflációs előrejelzésén nem változtatott, a következő két évre azonban alacsonyabb inflációt vár: 2018-ban 2,5, 2019-ben pedig 2,9 százalékot az eddigi 2,8 és 3 százalék helyett. Ez azt jelenti, hogy újra tolódik a dátum, amikorra elérhetjük a 3 százalékos inflációs célt, ezért szükség van a monetáris lazításra. A Monetáris Tanács szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek.

Korábban már írtunk arról, mi lehet az oka annak, hogy az érzékelt infláció nagyobb annál, mint amennyit a hivatalos árindex sugall. A lakásáraknak az árrobbanás illúzióját keltő száguldásának hatása, a tömegcikkek dömpingje és a túlárazott újdonságok csak részben tehetők felelőssé. Fontos szerepet játszik az infláció érzékelésében az árszerkezet optimalizálására való törekvés: egyes szolgáltatásokat több összetevőre bontanak, az alapár felett egyéb költségeket is ki kell fizetni (pl. a fapados repülőjáratoknál). A negyedik pedig az a sajátosság, hogy néhány szolgáltatás ára szinte nem is függ a kereslettől, mert azt kényszerek diktálják, pl. mikor a szülő maga készíti fel a gyermekét egy nyelvvizsgára.