A luxemburgi blama után kiszámoltuk, itthon mennyibe kerül egy ülőhely a megújuló stadionokban

Stadion helyett csapatot! Ezzel a kiírással üzentek a szombathelyi ultrák a klubvezetésnek az új stadion nyitómeccsén, miközben a polgármester arról beszélt: „ha ilyen ajándékot kap valaki, ahhoz nyilvánvalóan rendesen kell viselkedni”. Nem csoda, hogy elégedetlenek a lelátón: hiába épült meg az új aréna, a Haladás szeptember közepe óta nem nyert tétmeccset, a hétvégén pedig már kiesőhelyre csúszott vissza.

Pedig Szombathelyen nem sajnálták a pénzt a stadionra. Eredetileg arról volt szó, hogy 8,8 milliárd forintot kell az építkezésre költeni, végül 15,6 milliárdnál állt meg az ár. És hogy mindez még látványosabb legyen: nem sikerült üzemeltetőt találni, így ezt az építtető nonprofit cégre bízták, az önkormányzat pedig bérleti díjat fizet a létesítmény használatáért.

Puskás Tivadar polgármester a Haladás Sportkomplexum avatásán

MTI / Varga György

Az NB I. tizenkét csapata közül tizenegy vagy új stadionban játszik, vagy felújították a pályáját, vagy már tart az építkezés. Nem is olcsón: a már kész és a még épülő arénákban átlagosan 779 ezer forint az egy ülőhelyre jutó költség.

Négy olyan csapat van most az NB I.-ben, amely stadionjának építésekor egy új szék ára egymillió forint felett jön ki. Az egy ülőhelyre jutó 1,8 milliós költséggel Szombathely verhetetlen, de ülőhelyenként 1,2 millió forintnál is többe kerül a Vasas, valamint a Videoton most épülő pályája, és a felcsúti stadion is becsúszott az egymilliós székenkénti ár fölé.

Székek, százezrekből

A felcsúti volt az első olyan magyar stadion, ahol a székenkénti költség átlépte az egymilliós határt.. A 3,8 milliárd forintos ár pedig még nem is túl magas, viszont csak 3500 néző fér be. Sokkal drágább lett a ferencvárosi és a debreceni stadion is, de ott egy szék ára jóval alacsonyabb, mivel mindkét aréna képes több mint húszezer néző befogadására. Más kérdés, hogy ez Debrecenben egyértelműen hiba volt, a rangadókat kivéve 10-20 százalékos a kihasználtság, de az ultrák bojkottjának végéig a Ferencvárosnál is meglepő volt, ha összejött a félház.

Mezőkövesden is teljesen átépítették a stadiont. A Tállai András vezette klubnál tudják, hogy megbízhatnak az államban – amikor szerződtek a főlelátó kivitelezésére, még a leendő államtitkár is elismerte, hogy nincs meg a pénz erre, majd néhány héttel később már érkezett is a kormányzati átcsoportosítás.

A Mezőkövesd Zsóry FC felújított stadionjának bejárata az avatóünnepség napján

MTI / Vajda János

Renoválás viszontagságokkal

A felújítás nehézségeiről az újpestiek tudnának mit mesélni: miután 800 millióból befejezték a rekonstrukciót, kiderült, hogy a szezontól már kötelező lesz a gyep fűthetővé tétele, márpedig pont ezt kifelejtették. Végül ezt megoldották, úgyhogy idén mégis a Szusza Stadionban játszhatnak – pedig tavaly még 63 pontos hibalistát adtak ki. Az átadott stadionban egy meccset nem sikerült befejezni, mert elromlott a világítás, amit az akkor még felerészben Tiborcz Istvánhoz tartozó Elios készített el.

Kevésbé kaotikus, sokkal inkább tragikomédia az, ami Balmazújvárosban történt. Az NB I. idei újoncánál az év elejére készültek el a felújítással, és nagyon büszkék voltak arra, hogy a helyi termálvíz segítségével gazdaságosan fűthetik a gyepet – aztán az első meccs elmaradt, mert hó és jég alatt állt a pálya. Ekkor állt elő a klub azzal a nehezen verhető magyarázattal:

A stadion ugyan rendelkezik pályafűtéssel, annak hosszú távú üzemeltetése viszont olyan költséggel járna, amelyet jelen pillanatban az Önkormányzat nem tud vállalni.

Meglepetés: használhatatlan az épület

Óriási meglepetésből Székesfehérváron sem volt hiány: ott már bontották a régi főlelátót, amikor rájöttek, hogy a 11 éve átadott rész „gyakorlatilag használhatatlan statikai állapotban van”, a szakértők szerint teljesen alkalmatlan a további használatra. Emiatt az egész építkezést át kellett tervezni, most már a 18 milliárdos összköltségen is túl vannak, amivel ez lesz a legdrágább magyar aréna az új Puskáson kívül.

A bontás alatt álló a székesfehérvári Sóstói Stadion

MTI / Bodnár Borlárka

Miskolcon nincsenek ilyen problémák, ott a 12,4 milliárd forintos árat eddig sikerül tartani. A Vasas stadionját alig feleennyiből építik át, de mivel az alig ötezres lesz, az egy székre jutó költség magasabb lesz, mint Fehérváron. Pakson pedig egy óriási ráncfelvarrás kezdődik, az NB I. legrosszabb állapotú stadionját 2,5 milliárdból újítják meg.

Az egyetlen hiányzó a bajnoki címvédő

A Haladás ellenpontja lehet a Kispest: ott csapat van, új stadion viszont nincs. A Bozsik-stadion átépítésére kiírt közbeszerzést szeptemberben érvénytelennek minősítették ugyanis, miután kiderült, hogy mindkét jelentkező csak túlárazva vállalta volna a munkát. A stadionra eredetileg 4,98 milliárd forintot szántak volna, ám ebből egyelőre nem lesz semmi. Így most a 12 NB I.-es csapat közül a bajnoki címvédő az egyetlen, amelynek nincs újonnan átadott, felújított vagy épülő stadionja.

A legnagyobb pénz persze a Puskás Ferenc Stadion építésében van. A projekt árát egyelőre megpróbálják 150 milliárd forint alatt tartani – ez eddig annyira sikerült, hogy ha még eggyel több közmunkást felvennének akár csak egy hónapra is, az ő bérével már átlépnék a 150 milliárdot. Ez székenként 2,2 millió forintos árat jelent. Összehasonlításképp: a stadiont, ahol Luxemburg a héten megverte Magyarországot, hamarosan lebontják és egy új nemzeti arénát építenek, 11 milliárd forintnak megfelelő euróból, ott az egy székre jutó költség 1,1 millió forint lesz.