Február 5-én és 6-án is leszakadt a felsővezeték a váci vasútvonalakon, ezért az utasok nem, vagy csak jelentős késéssel tudtak eljutni vonattal a Nyugati pályaudvarig. Ilyen eset persze bármikor történhet, azonban olvasóinktól panaszok tömege érkezett be szerkesztőségünkbe, melyek arról arról tanúskodnak, hogy az állomásokon nem, vagy nem egyértelműen tájékoztattak a zavarról. A vesztegelő vonaton pedig egyáltalán nem is közölték, hogy mi történt és mennyit késnek. A MÁV sajtóosztálya azonban azt írta kérdésünkre, hogy ilyen esetekben minden érintett állomást és az adott vonatokon szolgáló jegyvizsgálókat is értesítik a helyzetről és ez alapján kötelesek tájékoztatni.

Az utasok elégedetlensége a tájékoztatással közben olyan szintre jutott, hogy már közel 3500 tagot számláló Facebook-csoport működik „Elegem van a MÁV-ból!” néven, ahol a tagok – a hivatalos tájékoztatásban nem bízván – egymást informálják a kialakult vasúti zavarokról.

A vasúttársaság azonban kitart, és egyre csak azt mondja: fejlett információs rendszerük van, amely alapján tájékoztatni tudnak, ha gond van. Mégis miért akadozik akkor a vasúti utastájékoztatás?

MTI / Komka Péter

Bemondják, hogy mennyit késik, de azt nem, hogy miért

A felsővezeték-szakadás után beérkezett olvasói levelek alapján az derül ki, hogy az állomásokon általában tájékoztattak a kialakult helyzetről. De az sokszor nem teljes körű vagy nem egyértelmű.

A vasúttársaság leírása szerint ilyenkor a MÁV fő menetirányítója értesíti a rendkívüli helyzetről, illetve a tájékoztatásra vonatkozó feladatokról az állomási személyzetet, ők pedig a kijelzőkön és a hangosbemondón közlik az utasokkal a menetrendi változásokat.

Mégis gyakori tapasztalat, hogy csak annyit mondanak be az állomáson, hogy mennyit késik a vonat, de arról, hogy mi az oka a késésnek vagy változásnak, hallgatnak.

MTI / Jászai Csaba

Olvasónk, Katalin szerint a február 6-ai leállás idején is csak annyit mondtak be Kismaros állomáson, hogy a menetrend szerint zónázó vonat Váctól minden állomáson meg fog állni.

Azt azonban Katalin nem tudhatta, hogy felsővezeték-szakadás történt, ezért a plusz megállások miatti időveszteségen felül is jelentős késés várható.

Változik a helyzet, nem tudják követni

A felsővezeték-szakadás másnapján mi is a Nyugati pályaudvaron jártunk, és megkérdeztünk egy a váci vonatok közelében várakozó kalauz párost, hogy mi a helyzet a vonatokkal. Ők azt válaszolták, hogy a Keleti pályaudvarról vezényelték őket át, ezért maguk sem tudják, mi történt.

Másik olvasónk, Adrienn beszámolója szerint a Nyugati pályaudvar forgalmi ügyeletén sem tudták követni a helyzetet február 5-én délután. Mivel szokásos vonata nem volt sehol, és nem derült ki számára, hogy mi a teendő, Adrienn az ügyeleti szobába ment tájékozódni. Azt meséli, ott két nő éppen telefonon próbálta kideríteni, hogy mi a helyzet, de

ők sem tudták tehát, hogy mi újság van, nemhogy más.

Egy névtelenül nekünk nyilatkozó vasúti szakértő azzal indokolja a rendszerint szűkszavú vagy hiányos tájékoztatást, hogy a vasúttársaság attól tart, félretájékoztatják az utasokat. Ezért sokszor inkább nem mondanak semmit, vagy csak azt, ami biztos.

A forgalmi helyzet azonban folyamatosan változik, teljesen biztosat soha nem lehet mondani.

Vannak új kijelzők, de használni is kellene őket

A nagy vasútállomások többségén található régi típusú kijelzők csak arra alkalmasak, hogy kiírják, mikor, honnan, hova megy az adott vonat, illetve mennyit késik. A rendkívüli események és a hozzá tartozó információk kijelzésére ezek a táblák biztos nem alkalmasak. Nem véletlen, hogy a vasúttársaság elkezdte lecserélni ezeket új típusú kijelzőkre és monitorokra, amelyeken a rendkívüli esetre vonatkozó információkat, a további utazási lehetőségeket is kiírják.

Ilyen korszerű kijelzőket telepítettek például 2014-ben a Keleti pályaudvar területén, és a vasúttársaság szerint a Nyugati pályaudvaron is jelentősen fejlesztették a kijelzőket. Szerintük ezért sem érthető, amit a február 5-i zavarról írnak olvasóink.

Pedig itt akkora az eltérés a két verzió között, hogy az semmiképpen sem lehet véletlen. Az utasok szerint ugyanis aznap délután, este 5-800 ember állt tanácstalanul, mert a vasúttársaság sem a kijelzőkön, sem a hangosbemondón nem jelezte, hogy a vonatok már nagyjából 10 órája nem onnan, hanem Rákospalota-Újpestről indulnak. Ezzel szemben a MÁV sajtóosztálya szerint 2-5 percenként elhangzó folyamatos utastájékoztatás ment a pályaudvaron (a kijelzőkről nem írtak semmit)!!! Valaki biztos nem mond igazat, és hát sok utasunk írt, és nagyon egybehangzóan.

Egy órán át állt a vonat, nem mondták, mi történt

A vesztegelő vonatokon ráadásul annál is rosszabb a helyzet, mint amiről az állomásokról számoltak be az utasok. Több olvasónk is azt írta, hogy a szerelvényen végképp nem tájékoztatta őket senki arról, miért állnak, illetve arról, hogy baleset miatt a vonat másképp közlekedik.

Ennek viszont már a vasúttársaság szerint sem így kellene történnie. Amint írták, a MÁV-START rendkívüli esemény (pl. baleset, berendezéshiba stb.) esetén SMS-ben értesíti a szolgálatban lévő jegyvizsgálókat, akik ez alapján kötelesek a vonatokon tájékoztatást adni akár a mozdonyvezető segítségével. Motorvonatokon és az InterCity-ken a fedélzeti hangosítást használják ehhez, annak hiányában pedig a kocsikat végigjárva, szóban kell tájékoztatni az utasokat a kialakult helyzetről.

MTI / Szigetváry Zsolt

Katalin nevű olvasónk viszont arról számolt be, hogy egy órán át ült a vonaton Göd állomáson, és nem tudta meg, mi történik.

A kinti hangosbemondó ugyan mondott valamit, de a szerelvényen abból semmit nem lehetett hallani,

a vesztegelő vonaton pedig egy szót nem szólt senki a már órák óta tartó forgalmi zavarról.

Nem tudnak vagy nem akarnak tájékoztatni?

A nekünk nyilatkozó szakértő szerint a jegyvizsgálókkal szembeni, az utastájékoztatásra vonatkozó felsőbb elvárás is inkább úgy néz ki, hogy akkor mondjanak valamit, amikor biztosat tudnak. Márpedig szerinte a kalauzok képzésének nem része a vonatok forgalomszervezéséről szóló ismeretek oktatása, tehát valójában nincsenek is felkészülve arra, hogy pontos helyzetleírást tudjanak adni egy zavar következményeiről. A vasúti szakember szerint ezért a dolgozó lelkiismeretességén múlik, hogy miként cselekszik. Ami a tapasztalat szerint elég nagy gond, túlságosan is gyakori ugyanis, hogy a zavar közepén vesztegelő vonaton

a kalauz megkeresi azt a helyet, ahol a legkevesebb utas tartózkodik, leül, majd ha valaki megkérdezi tőle, hogy mi történt, azt feleli: ő sem tud semmiről.

Pedig a MÁV minden jegyvizsgálójának biztosít okostelefont, így ők a különböző céges rendszerekről, a forgalomirányító központba betelefonálással, de legrosszabb esetben az utasok számára is elérhető Mávinform, vagy a vonatinfo alkalmazás segítségével is hamar tájékozódhatnak arról, mit kell mondani. Ez csak hozzáállásbeli kérdés lenne, mondja a szakember, aki szerint

sajnos a MÁV-nál még egyszerűen nem történt meg a rendszerváltás.