A várakozásoknál sokkal gyorsabban, 4,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a második negyedévben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző év hasonló időszakával összehasonlított, kiigazított bővülés 4,4 százalékos volt az április-júniusi hónap átlagában, az előző negyedévhez képest pedig 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság. Ez enyhe lassulást jelent – jegyzi meg a Portfolio, amely az ellentmondást azzal oldja fel, hogy idén több munkanap volt ebben az időszakban (húsvét például márciusra esett).

A 4,6 százalékos növekedés négyéves csúcsnak számít, ráadásul megdőlt az is, hogy a magyar gazdaságot az uniós támogatások hajtják: a legnagyobb mértékben most a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a bővüléshez. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: a piaci alapú szolgáltatások a szállítás kivételével jól teljesítettek, az iparon belül pedig főként a feldolgozóipar teljesítménye nőtt az előző év azonos időszakához képest. A Pénzügyminisztérium közleményében azt emelte ki, hogy a növekedés döntő hányada a szolgáltatásokhoz köthető.

Az első negyedévben 4,4 százalékkal nőtt a magyar GDP, erre az időszakra az elemzők a közöltnél még szerényebb, 4,1 százalékos bővülést prognosztizáltak. A szakértők most úgy vélik, elérhető a kormány által az év egészére kitűzött, 4,3 százalékos növekedési cél.

Magyarország Lengyelország után a legnagyobb éves növekedést érte el – derül ki az Eurostat friss adataiból. A lengyel GDP 5 százalékkal bővült. A két ország ráadásul jócskán lehagyta az EU átlagát: az EU statisztikai hivatalának első hivatalos becslése szerint az éves GDP-növekedés a második negyedévben 2,2 százalék lett szezonális kiigazítással az euróövezetben és az EU 28 államában is. Az első negyedévben az euróövezet 2,5 százalékos, az EU 2,4 százalékos éves GDP-növekedést ért el.