Újra be kellene vezetni a vasárnapi boltzárat – ezzel a kéréssel fordult Orbán Viktorhoz a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete. A boltzár szerintük enyhítené a munkaerőhiányt, könnyítené a cégek működését. A kormány gyorsan válaszolt: nem aktuális a kérdés.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára viszont arra emlékeztetett: a boltzárat arra hivatkozva törölte el a kabinet, hogy a fogyasztók nem fogadták jól a korlátozást. Szerinte most is a fogyasztókat kellene megkérdezni a kérdésről. De hozzátette azt is: álláshelyeket mindenhol hirdetnek, így sok helyen az alkalmazottak még azt is eldönthetik, olyan helyre mennének szívesebben, ahol dolgozniuk kell vasárnap, vagy olyan helyre, ahol ez nem szükséges.

Nem ment bele az MKB Bank az alkuba: nem fogadta el a csődeljárás alá került Ikarus Egyedi ajánlatát. A buszgyártó vezetői 2025-ig kértek haladékot az adósságaik megtérítésére. Igaz, az ajánlat kicsit nehezen volt komolyan vehető, miután kiderült, hogy 2025. szeptember 31-ig akarnának törleszteni, amilyen nap nem is lesz. A jórészt kiüresített vállalat maradék vagyonából mintegy 15 milliárd forintnyi követelést kellene kielégíteni. Az összes követelésre azonban sehogy sem lesz fedezet, a hitelezők – köztük Mészáros Lőrinc MKB-ja - mindenképpen pórul járnak.

A BKV eközben használt buszokat állított forgalomba ismét, ezeket ráadásul nem is saját maguk vették, hanem a debreceni Intertanker Zrt.-től bérlik.

A buszok 9 évesek, az előéletük pedig minimum kétes: a 8 darab csuklós Mercedes Citaro ugyanis nem kellett Fiume (vagyis Rijeka) közlekedési vállalatának, a sorozatos műszaki hibák miatt visszaadta őket a gyártónak.

Nincs semmi különös abban, hogy zsinórban nyeri az állami milliárdokat a kisvárdai Master Good Kft., bárki pályázhat – mondta a családi cég vezetője, Bárány László. A vállalat nemrég 3,4 milliárd forintot kapott a kormánytól egy gigaberuházáshoz: emberek helyett robotok vágják majd a csirkéket a kisvárdai üzemben.

Bárány László nem tagadja, jó a kapcsolata Seszták Miklóssal. Arra a kérdésre, hogy a kormány pályázatain a hatalomhoz közeli vállalkozóknak lejt-e a pálya, a vállalkozó azt válaszolta: „kicsit ránk is sütött a nap, de mint a csoda, ez is csak 3 napig tart, utána jönnek a dolgos hétköznapok”.

A hét képe: vajon Észtországban jobb élni, vagy azokban az országokban, amelyeknek a vezetőivel lelkesen parolázott Orbán Viktor?

Nyugdíj helyett munkanélküli segélyt kap a maroslelei postás, aki 48 éve állt munkába, három gyereket szült, de sem a Nők 40 programban nem tud nyugdíjba menni, az öregségi nyugdíjkorhatárt pedig nem érte el. Tavaly ősszel az üzemorvos munkaképtelenné nyilvánította, mert sem az ujjait, sem a lábait nem tudja már rendesen mozgatni, akkor a Posta már nem tudott neki megfelelő munkakört biztosítani, elküldték őt.

A nő ugyan 1970 óta dolgozik, a hivatalban úgy számoltak: csak 29 évet tudnak hivatalosan kereső tevékenységként elismerni. Ráadásul, bár három gyereke született, az első születésének igazoló dokumentumai nincsenek meg, így kevesebb évet számítottak be a szolgálati idejébe. A kormányhivatal arra hivatkozott: az egykori postás nem kifogásolta a regisztrált adatokat, de a Nők 40 programhoz benyújtott elutasítás ellen sem fellebbezett. 

Akár 700 ezer forintos havi adómentes fizetésért hív az Emirates légiutaskísérőket Dubajba. A cég ezen kívül gazdag ajánlatcsomagjában térítésmentes szállást is biztosít a frissen felvett kollégáknak, vagyis aki bejut, annak értelemszerűen Dubajba kell költöznie.

Egy olvasónk arról írt erre reagálva: ha valaki az Emirátusokban él, ott ez nagyon szerény bérnek számít, amelyből azért lehet csak megélni, mert a szállást biztosítja a cég. Egy tanár például legalább kétszer ennyit keres. Azt tanácsolta: mielőtt valaki elgondolkodik a kinti életben, előtte nagyon alaposan tájékozódjon az árak és a bérek arányairól és a költségekről, ne ugorjon bele meggondolatlanul a kitelepülésbe.

Olyan településeken jártunk, ahol a pénzhiány miatt lomtalanítás nincs, és a szelektív hulladékot is késve viszik el. A csődközeli helyzet oka mindenhol ugyanaz: a kormány 2016-ban központosította a lakossági hulladékszállítást. A közszolgáltatásért már nem az önkormányzati cégeknek kell fizetni – bár a kukákat továbbra is ők ürítik –, hanem az erre a célra létrehozott nemzeti kukaholdingnak, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelőnek, amely elvben visszaosztja nekik a működésükhöz szükséges pénzt.

Ráadásul előbb befagyasztották a díjakat a 2012-es szinten, majd az így rögzített árakat minden szolgáltatónak 10 százalékkal kellett csökkentenie. Az eredmény az lett, hogy mára az iparág egyik szereplőjének becslése szerint 120 milliárd forint hiányzik a rendszerből. Az államtól kapott támogatásból nem nagyon futja üzemanyagra, adókra és bérekre, de amortizációra, felújításokra, új eszközökre, rendkívüli kiadásokra is az eredetileg tervezett 20 százalékát tudják költeni.

Egyre inkább lutri jellegű, hogy mikor mennyit kell fizetni valamiért a neten. A brandenburgi fogyasztóvédelem dolgozói öt héten át több mint ezer termék árát figyelték 16 webshopban, és amit ezek után bizonyossággal tudnak állítani, az az, hogy az árak alakulása teljesen bizonytalan.

A német fogyasztóvédők tapasztalata a nadrágokkal és a gumiabroncsokkal jelzi, hogy ez az internetes árképzés már nem a repülőjegyeknél régóta tapasztalt játék. A webáruházak trükkjeit nem könnyű kicselezni. Azért sem, mert elvben a visszatérő kuncsaftot törzsvásárlói kedvezménnyel is kényeztethetik, de legombolhatnak róla többet is azon az alapon, hogy úgyis ragaszkodik a bolthoz.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!