Több befolyásos, az orosz államhoz szorosan kötődő orosz állampolgár is részese volt a magyar letelepedésikötvény-programnak – derítette a Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta orosz lap közös nyomozása.

Az orosz törvényhozás alsóházának, a Dumának az egyik tagja, Vlagyimir Blockij közölte, hogy ő és családtagjai is a kötvényprogramon keresztül kaptak magyar papírokat. Hangsúlyozta azonban, hogy ez még az előtt történt, hogy képviselő lett volna, és utána állítása szerint lemondott a magyar papírokról.

A cikkben az áll, hogy januárban a Direkt36 és a 444 szerkesztőségéhez is érkezett egy-egy feladó nélküli boríték, amelyben számos ország – köztük Oroszország – állampolgárainak a neve szerepelt, mint olyanoké, akik részt vettek a magyar kötvényprogramban.

A névtelen forrás által megosztott orosz nevek között feltűnt az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) főnökének, Szergej Nariskinnek több közeli családtagja, köztük a fia is. Róla a kötvényprogrammal összefüggő hatósági eljárásokat ismerő forrás is azt állította, hogy részt vett a programban, és a Bevándorlási Hivatal is elismerte, hogy Szergej Nariskin fia ügyfelük volt, de azt nem árulták el, hogy ez pontosabban mit jelent. Nariskinék nem válaszoltak a kérdésekre.

A nevek között szerepelt Dimitrij Boriszovics Pavlov üzletember neve is, aki a Kremllel szoros kapcsolatot ápol, sokat jótékonykodik, és az orosz ortodox egyház környékén is aktív, több orosz újság pedig a moszkvai maffia egyik csoportjával is összefüggésbe hozta. Pavlov nem reagált a megkeresésekre, ugyanakkor a lapok forrása szerint ő is részt vett a programban, és a BMH-nál is arról beszéltek, hogy a férfi ügyfelük volt.

Az orosz parlament egy korábbi képviselője, Iliaz Muszlimov megerősítette, hogy kapott magyar tartózkodásra jogosító engedélyt, de azt nem árulta el, hogy kötvényvásárlásért cserébe kapta-e a azokat. Muszlimov kiemelte, hogy a magyar tartózkodásra jogosító engedélyét akkor kapta meg, amikor már nem volt orosz parlamenti képviselő.

Jevgenyij Evsztratov, az új magyar atomerőművet építő orosz atomvállalat, a Roszatom egyik korábbi vezetője szintén feltűnt a listán. Evsztratovot 2011-ben letartóztatták egy 110 millió rubeles (akkori árfolyamon közel 900 millió forint) sikkasztás gyanújával, egy hozzá közel álló forrás szerint pedig a magyar hatóságok végül elutasították a férfi jelentkezését.

Az orosz gázipari óriáscég, a Gazprom egyik leányvállalatának, a Gazprom Nyeftnek az igazgatója, Alekszej Jankevics neve viszont szintén szerepelt a névtelen forrás által küldött adatok között, és a Novaja Gazetának egy, az ügyet ismerő forrás megerősítette, hogy Jankevics valóban szerzett magyarországi tartózkodásra jogosító papírokat, de a forrás azt nem részletezte, hogy ez a kötvényprogramon keresztül történt-e.

Andrej Kalmikov, az Aeroflot orosz állami légitársaság fapados leánycégének vezetője megerősítette egy e-mailben, hogy magyar letelepedési engedélyhez jutott a kötvényprogram révén. Kalmikov hozzátette, hogy utazási célból tett szert a dokumentumokra.

Katrein Ferenc, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi munkatársa azt mondta, nemzetbiztonsági szempontból mindenképpen figyelemreméltó és releváns, ha ilyen magas beosztású állami, politikai szereplők, illetve az ő családtagjaik vásárolnak magyar, EU-s tartózkodásra is feljogosító letelepedési kötvényeket.

A kötvényprogramot Rogán Antal kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. Rogán javaslata alapján 250-300 ezer euróért juthattak magyar tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok. Más európai országokban is működnek hasonló programok, és külföldi újságok arról számoltak be, hogy például Ciprus és Málta programján keresztül Putyinhoz közel álló orosz üzletemberek is európai tartózkodásra jogosító papírokhoz jutottak.

A program 2013-as indulása és 2017-es felfüggesztése között a magyar állam közel 20 ezer letelepedési engedélyt adott ki a kötvények vásárlóinak és családtagjaiknak. Ezek túlnyomó többsége kínai állampolgár volt, de több száz orosz is volt köztük. A magyar hatóságok adatvédelmi okokra hivatkozva megtagadták a kötvényvásárlók nevének kiadását, és most is ezzel az érvvel utasították el, hogy válaszoljanak a Direkt36 az orosz érintettekkel kapcsolatos kérdéseire.