Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Levélben kérte az Európai Bizottság segítségét a CEU rektora. A november 2-i keltezésű, Frans Timmermansnak, a brüsszeli testület jogállamiságért felelős alelnökének címzett írásában ígéretei betartását kérte számon Michael Ignatieff.
A Politico által megszellőztetett levélben a rektor tájékoztatta Timmermanst arról, hogy a CEU teljesíti a Lex CEU előírásait, a magyar kormány azonban, az amerikai nagykövetnek tett ígérete ellenére nem írja alá a további működéshez szükséges megállapodást. A CEU vezetője október 25-én jelentette be, hogy ha egy hónapon belül nincs megegyezés, az intézmény fő tevékenységét Bécsbe helyezi át.
Ignatieff megemlítette a magyar kormányt elítélő Sargentini-jelentés elfogadását is, aminek szerinte „látszólag semmilyen hatása nincs a kormány viselkedésére annak ellenére, hogy még saját szövetségesei is megszavazták azt”.
Kiemelte, ha a CEU a megegyezés hiányában valóban kénytelen Bécsbe költözni, az precedenst teremt: „az európai történelemben első alkalommal fordul elő, hogy egy szabad oktatási intézménynek el kell hagynia egy EU-tagállamot”. Az intézménynek azt sem sikerült elérnie, hogy az Európai Bíróság meghallgassa, pedig a megkésett igazságtétel egyenlő a megtagadottal – írta.
Ha a CEU távozni kénytelen, az azt jelentené, hogy a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Bizottság képtelen volt kiharcolni és biztosítani, hogy egy tagállam tartsa be a legfontosabb alapelveket és értékeket – áll a levélben. Ez teljességgel elfogadhatatlan és káros következmény Európa és intézményei számára – fogalmazott Ignatieff, és hozzátette: a CEU még mindig nyitott egy olyan megoldásra, amely garantálja, hogy Magyarországon működjön tovább.
(Politico)
