Az MI 5 és az MI 6 különösen nagy tekintélynek örvend a titkosszolgálatok világában, ezért a távozásukat mindenki fájlalja az Európai Unióban. Most sem szavazta meg a közös kémiskola tervét Nagy-Britannia, de ez a Brexit miatt amúgy se nagyon érdekes már. Dánia és Málta sem kíván részt venni, de nélkülük meglesz az unió. Annál nagyobb gond, hogy Görögország és Ciprus kapta a megtisztelő feladatot egy európai hírszerző iskola felállítására.

Miért baj ez?

Egyrészt, mert egyik állam titkosszolgálatát sem jegyzik a hírszerzői tőzsdén, de ez még nem lenne tragédia. Nagyobb veszélynek tartják a NATO-ban azt, hogy mind Görögország, mind Ciprus kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Mindez nagyon régi időkre megy vissza, amikor a görög szabadságharc hősei egy időben a cári Oroszországban szervezkedtek a török szultán ellen. A kiváló kapcsolat a szovjet időkben sem szakadt meg: a Szovjetunió aktívan támogatta a görög baloldal felkelését a második világháború után. Miután Sztálin feladta Görögországot a jaltai megállapodás alapján, a görög partizánok szétszéledtek az egykori szocialista országokba. Sokan közülük az állambiztonság soraiban folytattak tevékenységet. Ugyanott, ahol Putyin elnök. Épp ezért sem Görögországot, sem pedig Ciprust nem tartják az oroszellenes front bástyájának azok az államok, melyek viszont éppen Putyin Oroszországában vélik felfedezni a fő ellenfelet (Lengyelország, baltiak stb.).

 A helyzet furcsasága, hogy a hackerek elleni harc központja Csehországban lesz. Putyin Oroszországát több uniós tagállam is megvádolta azzal, hogy hackerei megpróbáltak feltörni védett rendszereket, illetve hogy aktívan beavatkoztak politikai kampányokba. Mint például Franciaországban, ahol Macron elnök szélsőjobboldali ellenfelét, Marine Le Pent támogatták. Csakhogy Csehország elnöke, Zeman közismerten oroszbarát. Miniszterelnöke, Andrej  Babis pedig Moszkvában szerezte meg diplomáját, és a cseh ellenzéki sajtó szerint a kapcsolat nem szakadt meg.


Aggodalomra semmi ok: a közös elképzelésekből úgysem valósul meg túlságosan sok 

Erre hívta fel a figyelmet a brüsszeli Politico. Hiába a sok nagy fogadkozás, de hiányzik a politikai akarat. Különösen most, hogy uniós választások előtt állunk. Senki sem tudja, hogy mi lesz az eredmény és milyen lesz az új brüsszeli bizottság. Milyen is lesz az a közös Európa, mely egységes hírszerzői hálózatot szeretne kiépíteni, sőt az értékelési rendszereket is szeretné szinkronba hozni egymással. A nagy párizsi merényletek kapcsán kiderült, hogy még két szomszédos, régi uniós tagállam, Franciaország és Belgium között is akadozik az információáramlás ezen a nagyon fontos területen. Erre is utalt Macron elnök, amikor nemrég Molenbekben járt. Brüsszelnek abban a muszlimok által lakott városrészében, ahol a párizsi merényletek előkészületei megtörténtek. Macron elnök ezért is javasol közös európai hadsereget. Merkel kancellár ezt támogatja, csakhogy mindkettőjük pozíciója meggyengült. A közös tervek nemcsak a védelem terén küszködnek azzal, hogy nem valósul meg belőlük túlságosan sok, hanem a gazdaságban is. Az eurózóna tervezett reformját Macron elnök 2016-ban jelentette be. Most, 2018 végéhez közeledve még csak közösen elfogadott terve sincsen az érintett országoknak arra, hogy milyen is legyen az új, huszonegyedik századi eurózóna, melyhez azután a többiek csatlakozhatnának. (via Politico)