Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az országban élők belső vándorlását vizsgálta a KSH Demográfiai Kutatóintézetének három évente kiadott gyűjteményének, a Demográfiai portrénak legújabb kötetének egyik tanulmánya, amely alapján a Népszava azt írja, ebben az évtizedben 2016-ban hagyták ott a legtöbben korábbi településüket. Legnagyobb részük, 255 ezren eddigi megyéjükben kerestek jobb lehetőséget, mindössze 25 ezren lépték át a megyehatárt, és 18 ezren költöztek más régióba. Hasonlóan nagy mozgást ezt megelőzően 2007-ben mértek a társadalomkutatók.
A belső vándorlás a munkalehetőségekkel és a jövedelmek nagyságával függ össze elsősorban, az adatokból pedig egyértelműen az látszik, hogy
az elmaradott gazdaságú térségekből menekülnek az aktív korúak, különösen a fiatalok.
Mára gyakorlatilag a fővároson kívül nincs az országban olyan térség, amelyik bevándorlási nyereséget tud elkönyvelni, vagyis ahová többen költöztek be, mint ahányan otthagyták. Győr környékén kiegyenlített a mozgás, de míg az ezredfordulón a Közép- és Nyugat-Dunántúl volt a fő célpontja a munkát kereső családoknak, addig 2012-ben átvette a vezető szerepet Közép-Magyarország, vagyis a főváros és Pest megye.
Az elmúlt 16 évben ez a térség 135 ezer lakossal gyarapodott, de Észak-Magyarországról 58 és fél ezren, Észak-Alföld településeiből pedig 64 ezren költöztek el. Nem ekkora, de érezhető az elvándorlás lakosságszámban mérhető vesztesége a dél-alföldi és a dél-dunántúli régióban is.
A bruttó átlagkeresetek mindenütt emelkedtek, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkavállalói még mindig majdnem százezer forinttal kevesebbet kapnak a munkájukért, mint a magyar fizetési átlag. Sorban utánuk a békésiek következnek 83 ezer forintos, majd a nógrádiak 72 ezer forintos lemaradással.
Bár országosan 4 százalék alatti a munkanélküliségi ráta, Szabolcsban még az idei esztendő harmadik negyedévében is 8,7 százalékos volt a munkát keresők aránya, de Nógrádban és Hajdú-Biharban is 6,7-6,5 százalékos. Ebben ráadásul csak azokat mérik, akik bejelentkeznek álláskeresőként, a rendszerből régóta kiesett tízezreket már senki nem tartja nyilván.
A foglalkoztatási ráta ugyanakkor a 15-74 év közötti korosztályban Somogyban csak 55,4 százalékos, Tolnában 56,1 és Borsodban is csak 56,6 százalékos. Győr térségében, a fővárosban és Vasban már 63,5-63,6 százalékos.
Az is sokat elárul, hogy hol tudnak és akarnak építkezni az emberek:
Nógrád megye hosszú ideje az utolsó a százezer lakosra jutó épített lakások számában, itt a harmadik negyedévben is mindössze 7 lakást adtak át,
– szemben a Győr-Moson-Sopron megyében elkészült 346, vagy a Pest megyében befejezett 226 lakással.
