A gazdasági növekedés éves üteme alapján Magyarország tavaly a 9. helyen végzett az EU 28 tagállama között – derül ki az Eurostat adataiból, amely az IMF értesülésein (a World Economic Outlook adatbázisán) is alapul. A 2017. évi hazai GDP kereken 4 százalékkal haladta meg a tavalyelőtti szintet. Az unió tagjai közül 2017-ben a leggyorsabban egyébként Írország fejlődött, ahol 7,8 százalékos növekedést regisztráltak, majd a sorban Románia (6,9), Málta (6,4), Szlovénia (5,0), Észtország (4,9), Lengyelország (4,6) és Csehország (4,4) következett. Magyarország a tizenegy „exszocialista” EU-tagállam közül Szlovákiát (3,4), Bulgáriát (3,6) és Litvániát (3,8) előzte meg a múlt esztendőben a növekedés tempója szerint.
A középtávú (2010–2017 közötti) gazdasági folyamatok alapján Magyarország már csak a 11. helyre került az uniós mezőnyben, ahol szintén Írország szerepelt a legjobban – a „zöld sziget” 61,4 százalékos növekedést produkált nyolc év alatt –, s ahol Görögország bizonyult a sereghajtónak (ott 17,2 százalékos visszaesés következett be ebben az évtizedben). Hellász mellett még három helyen – Portugáliában (-0,1), Olaszországban (-0,6), Cipruson (-1,2) – csökkent a GDP középtávon.
HVG
A teljes unióban mindeközben 10,5 százalékos növekedést regisztráltak. Ennél a mértéknél Magyarország jobb eredményt ért el (16,9 százalékot), ám e növekedés elmarad a posztszocialista tagállamok 20-22 százalékos átlagos teljesítményétől. Ebben az évtizedben e régióban eddig Románia (28,5 százalék) és a balti országok hasítottak a leginkább (27-28 százalék), miközben jól teljesített Lengyelország (25,0) és Szlovákia (20,9) is. Annál halványabb eredményt volt képes felmutatni Horvátország (5,0) és Szlovénia (10,5). A hazai gazdaság, a cseh (16,4) és a bolgár (16,2) gazdasághoz hasonlóan, végül is a kelet-európai tagországok gyengébbik feléhez tartozott a növekedés tempója alapján.
11 posztszocialista tagállam egymáshoz viszonyított pozíciójában ugyancsak számottevő változás következett be 2010 és 2017 között. Ma már sem a listavezető, sem a sereghajtó nem ugyanaz, mint volt az évtized kezdetén. Akkor ugyanis még Szlovénia állt a legjobban a térségben az egy főre jutó GDP alapján (vásárlóerő-arányosan számolva), azóta viszont Csehország a második helyre szorította. A volt észak-jugoszláv köztársaság aktuális gazdasági teljesítményét pedig két-három éven belül akár az ambiciózus Szlovákia is utolérheti. A mezőny alján pedig immár nem Románia tanyázik, hanem Bulgária. Az előbbi már Horvátországot is megelőzi.
HVG
Az EU keleti blokkjában Magyarország 2010-ben még az 5. helyen állt gazdasági fejlettsége alapján, azóta viszont – minthogy Észtország és Litvánia is megelőzte az egy főre vetített GDP szerint – lecsúszott a 7. helyre. Ennél súlyosabb pozícióromlást csak Horvátország volt kénytelen elviselni, amikor a korábbi 7. helyről visszaesett a 10.-re. Ami a régebbi uniós államokat illeti, Magyarország közülük eddig egyedül a görög gazdaságot tudta túlszárnyalni az eredmények alapján. Az egy főre jutó GDP szerint Budapest 2015–2016-ban előzte meg (Lengyelországhoz hasonlóan) az elhúzódó válsággal küzdő Görögországot. Ugyanez Csehországnak és Szlovéniának 2011-ben, Szlovákiának 2013-ban, Észtországnak és Litvániának 2014-ben sikerült. Más régi uniós tagországok közül Portugália lehet a következő olyan állam, amit néhány év múlva elméletileg lehagyhat Magyarország. Egy évtizeddel ezelőtt a bruttó hazai termék értéke még 13 százalékkal magasabb volt „Luzitániában” (egy főre számítva), mint itthon, e differencia azóta 3 százalékra csökkent.
