„Ez a papírhalmaz be sem kerülhetett volna a pályázati elszámolásba” – ezzel tolta félre a tótkomlósi képviselőt a hamis aláírásokat gyűjtő alapítvány vezetője a csütörtöki testületi ülésen, aki szerint a „pletykák” miatt többen elfordulnak a projekttől, ez veszélyeztetheti annak teljesítését is. A csütörtöki tótkomlósi testületi ülésen beszámolt a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány arról az EFOP forrásból finanszírozott programról, amelyben négy önkormányzat ezt a szervezetet bízta meg a projekt szakmai vezetésével. Egy pályázat teljesítéséhez kellenek az úgynevezett indikátorok, magyarul, az elszámolásban jelenléti ívekkel kell alátámasztani, hogy mennyien vettek részt a pénzből szervezett programokon. Ezzel kapcsolatban merült fel, hogy fiktív aláírásokat gyűjtetett a Simonka György falujában alapított civil szervezet. Emiatt jött el a helyi testületi ülésre Hadházy Ákos is, aki a korrupcióinfókon már többször is foglalkozott a Simonka György körzetében számos pályázaton százmilliókat elnyerő alapítvánnyal.

A hamis aláíróívek és az árulkodó levelezés

Egy hónappal ezelőtt derült ki, hogy olyan rendezvényen gyűjtöttek aláírásokat az alapítvány megbízásából Tótkomlóson, amelyhez semmi közül nem volt, ráadásul, akik aláírták, azt sem tudhatták, hogy mit írnak alá, mert nem töltötték ki az ívek fejlécét. A rendezvény szervezője kereste meg ezzel az egyik helyi ellenzéki képviselőt, Zsura Zoltán pedig még január végén kérte a testületet, hogy állítsanak fel vizsgáló bizottságot, de ezt a többség akkor elutasította, viszont a pályázatot bonyolító Dél-Békés Mezgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány szakmai koordinátorát megkérték, hogy mutassa be, hogy áll most a félmilliárd forintos költségvetésű projekt. A beszámoló után szembesítette a „kulcsembert” a helyi ellenzéki képviselő, Zsura Zoltán és Hadházy Ákos a hamis aláíróívekkel.

„Ilyen ívek nem is kerülhetnek be az elszámolásba” –hárított Krisztován Anna, szakmai koordinátor. Itt kiderült az is, hogy az alapítvány vizsgálja az ügyet, ezért is „idézték be” az ellenzéki képviselőt, hogy meghallgassák. Zsura szerint viszont fordítva ülnek a lovon, mert egy képviselőnek, egy önkormányzatnak van joga ahhoz, hogy beszámoltassa az alapítványt, nem pedig megfordítva. Az alapítványi koordinátor végül gyászról beszélt, ugyanis gyászolniuk kell azokat a munkatársakat, akik a balhék miatt hátat fordítottak a programnak, ahogy ezt a célcsoportból is többen megtették, szerinte éppen emiatt elképzelhető, hogy nem tudják teljesíteni a pályázati követelményeket. Az aláíróívekről azt állította, hogy fogalma sincs arról, hogy kik gyűjthették, és kiknek a megbízásából.

A dolog szépséghibája csak az volt, hogy Hadházy Ákoshoz olyan levelezést is eljuttattak, amelyben éppen az alapítvány képviselője, és a rendezvény, amelyen az aláírásokat gyűjtötték, szervezője között folyt. Ebből a levelezésből egyértelműen kiderül, hogy az alapítvány megbízásából gyűjtötték az aláírásokat a színházi rendezvényen, az alapítványi vezető pedig csak szabadkozik, hogy nem szóltak erről az akcióról előre.

Hadházy Ákos éppen a fiktív ívek és a levelezéssel a kezében tesz feljelentést, amit a tótkomlósi testületi ülésen közölt is a polgármesterrel és a képviselőkkel.

Kormánypárti képviselő Hadházynak: „Másszon fel a lépcsőn, abban már van gyakorlata”

A képviselők nem voltak kíváncsiak a helyzet esetleges tisztázására, inkább nekimentek Hadházynak. Garay Rita, polgármester szerint éppen a gyanúsítgatások miatt fordulhatnak el a programtól a benn e dolgozók és az érintettek is, akár majd éppen ez okozhatja a pályázat kudarcát. Egy képviselő pedig azt ajánlotta Hadházynak, hogy inkább másszon fel a lépcsőn a színpadra (éppen abban a teremben tartják Tótkomlóson a testületi üléseket, ahol a színházi előadás volt, és gyűjtötték az aláírásokat), mert ebben van gyakorlata. Magyarul, a kormánypárti képviselők alaposan felhúzták magukat a „kellemetlenkedésen”, azon kevésbé, hogy miért kellett csalással szerezni aláírásokat.

„Milliárdos” alapítvány

A csütörtöki ülésen az alapítvány szakmai vezetője egy órán keresztül számolt be az EFOP forrásból finanszírozott felzárkóztató projektről, azt ecsetelte hosszasan, hogy a négy érintett településen több száz „célcsoporttagot” érnek el, akiknek segítséget nyújtanak a munkaerő piacra visszatérésükben, a hétköznapi ügyeik intézésében, és az egészséges életmódra való felkészítésben. Krisztován Anna szerint, ráadásul, a településeken négy-öt helyi számára közvetlenül is munkát adnak, akik mentorként vesznek részt a programban.

A DBMTKA szakmai vezetője a program költségvetésére nem tért ki, de mi megnéztük a képviselőkhöz is eljuttatott írásbeli beszámolót. Ebből az derült ki, hogy a 491 millió forintos költségvetésből, például referensek foglalkoztatására jut az résztvevő négy önkormányzatnak is, de az összeg több mint felét, 270 millió forintot a DBMTKA használhat fel. Ráadásul, ahogy tavaly áprilisban megírtuk, nem csak a Tótkomlós gesztorálta projektet kapta meg a szóban forgó alapítvány, hanem a szomszédos Mezőkovácsháza is ezzel a szervezetet bízta meg az ugyanebből a forrásból elnyert, szintén félmilliárdos projekt levezénylésével. De még ezzel sincs vége, hiszen a megyéknek foglalkoztatási paktumokra leosztott milliárdokból is pályázhattak járások, így például négyszázmilliót igényelt a mezőkovácsházi járás is, ebben is osztottak feladatokat a DBMTKA-ra.

A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány már az előző uniós ciklusban több felzárkóztató (akkor TÁMOP forrásokat felhasználó) programot bonyolított, és ahogy az Hadházy kutatásaiból kiderült, akkor is, és most is több esetben olyan cégeket bízott meg a szakmai lebonyolítással, amelyek az azóta első fokon börtönre elítélt Mengyi Roland ügyében is szerepelt.