„Szétfoszlott a többpárti támogatás, ellenszélben dolgozunk” – mondta Süli János paksi atomerőműért felelős tárca nélküli miniszter a HG Média mai konferenciáján, majd emlékeztett rá, hogy a bővítést még a Gyurcsány-kormány idején szavazta meg az országgyűlés.

A miniszter újra az bővítés fontosságát taglalta: Magyarország földrajzi sajátosságai miatt az energiamix 30 százalékát tehetik ki a megújulók (nagyobb arány ugyanis nem tolerálható pluszköltségeket eredményezne), a további energiaigényt atomerőmű segítségével és szénbázisú energiaforrásokból (gáz, lignit stb.) kell fedezni. A miniszter szerint egyelőre nem jelent gondot, hogy halasztódik a paksi beruházás, de azzal számolni kell, hogy az importforrás európai erőműpark éppúgy a hatvanas-hetvenes években épült, mint Paks I., azaz egyszerre fognak kiöregedni.

Jelenleg az energiaigény 30 százalékát importból fedezi az ország, de azokon a napokon, amikor a paksi blokkok leálltak, a kitettség 44 százalékra nőtt, 2017-ben pedig, mikor a Mátrai Erőmű lefagyott a hidegben, 54 százalékos importra szorult az ország.

A miniszter a zöldeknek is üzent: nem váltja ki Paksot, ha megfelelően szigetelik a magyar lakásállományt, a villamos áram fogyasztása pedig az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan annak ellenére nőni fog, hogy lecserélődik a régi, nagyfogyasztású háztartásigép-park, mivel közben a háztartásokba több számítógép és klímaberendezés kerül, és a lakóparkokban népszerű hőszivattyús rendszer is villamos áramot igényel.

A miniszter szerint az egyik legfontosabb kérdés ma Magyarországon az energia biztonságos és olcsó tárolása, erre a most átdolgozás alatt lévő energiastratégiának választ kell majd adnia. „Tömegével nem lehet szélenergiaparkot építeni Magyarországon, de olyan dunai duzzasztónk sincs, mint az osztrákoknak. Egy kWh energia előállítása viszont Magyarországon 37 forintba kerül, míg az európai átlag 99 forint.”

Az engedélyek csúszásával kapcsolatban Süli János leszögezte, hogy nem engednek a sürgetésnek. A projekt 320 engedélyt kapott meg eddig, és további 6 ezerre van még szükség. Ez egyébként nagyjából megfelel a nyáron kommunikált számoknak, előrelépés tehát ebben nem történt. Ahhoz, hogy a Pakson megtermelt energiát el is tudják szállítani, nem kell jelentős kapacitásokat kiépíteni; a miniszter szerint csak Szolnok felé kell majd egy új vezeték.

A szakértők még mindig dolgoznak a paksi bővítés több mint 300 ezer oldalas tervén, ezt „indokolatlanul gyorsítani nem lehet”. Az orosz tervek komoly előszűrést igényelnek, és a magyar fél úgy kívánja azokat benyújtani az Országos Atomenergia Hivatalnak, hogy 99 százalékban biztosak lehessenek az engedélyeztetés sikerében. Ehhez a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hozzávetőleg száz szakértőjének véleményét is kikérik. Süli Finnország példáját említette, ahol az orosz terveket nem nézték át alaposan, és az ottani atomenergia-hatóság vissza is dobta azokat, illetve az etióp légikatasztrófával is példálózott, ahol sem a szoftverfejlesztésre, sem a személyzet kiképzésére nem jutott elég idő.

Süli János a fukusimai katasztrófát is szóba hozta annak kapcsán, hogy Pakson milyen védelmi rendszereket építenek ki. „Egyedül pont egy cunamival nem terveztünk, de védelmet alakítunk ki szélterhelés, lezuhanó repülő tárgy, földrengés, hóterhelés, a 6-os úton mérges gázt szállító kamionok ütközése és még számtalan veszély esetére.”

A határidővel kapcsolatban annyit jegyzett meg: „Mindenki ezt firtatja. A határidő az a nap, amikor meggyőződtünk róla, hogy beadható és kivitelezhető a terv."

Egyelőre tehát úgy tűnik, az Aszódi Attila által 2015-ben közzétett menetrend – mely szerint 2024-től kezdődhet az új blokkok üzembehelyezése – továbbra is érvényes, illetve az abban foglalt dátumok csak tolódhatnak.