Sallerek, kültelki trükkök és hasznos idióták: az út a Fidesz kizárásáról döntő EPP-szavazásig

Emlékszik még valaki Viviane Redingre? A luxemburgi politikus volt az, aki – a José Manuel Barroso vezette bizottság igazságügyi biztosaként – talán elsőként vívta ki a brüsszeli mumus címet Magyarországon. Viták ugyan korábban is voltak, és nem is csak az Orbán-kormánnyal, ám a jogállamisággal kapcsolatos problémákat először, 2011 után, ő kérte számon a Fidesz–KDNP-koalíción.

Ehhez amúgy hozzászokhatott Orbán Viktor, akit a médiatörvény, az új alkotmányt és annak módosításai miatt az Európai Parlament is többször maga elé citált. Reding bírálatai azonban két dolog miatt is szintlépést jelentettek: egyrészt ő a bizottság tagja volt, másrészt pártja, a Keresztényszocialista Néppárt az Európai Néppárthoz tartozik. Egyben ő volt az első magas rangú politikus is, akit 2013 tavaszán hírbe hoztak azzal, hogy a Fidesz kizárását kezdeményezte az EPP-ből.

Leragasztott szájú EP-képviselők „Cenzúrázott” feliratú újságcímlapokat emelnek a magasba Orbán Viktor magyar kormányfő beszéde közben az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2011. január 19-én

AFP / Georges Gobet

Ezt gyorsan cáfolták ugyan, a bírálatok azonban nem hagytak alább: nem sokkal később a biztos már az alkotmány és a jogállami normák megsértésével vádolta a magyar kormányfőt. Igaz, nem csak őt: a bizottság, akárcsak az Európai Parlament, a lisszaboni szerződés 2009-es életbe lépését követően vált „érzékennyé” a kérdések iránt.

Ehhez képest is pofon volt, amikor az ugyancsak új „csúcsjelölti” rendszerben az EU egyik legtekintélyesebb politikusát, a hazájában a miniszterelnöki posztot 18 évig betöltő, mellesleg az euróövezet nagy hatalmú pénzügyminiszteri csoportját, az Eurogroupot nyolc évig vezető Jean-Claude Junckert jelölte a Néppárt az Európai Bizottság élére. Itt kezdődött az igazi harc, amely szerda délután éri el a csúcspontját.

2014. június

Orbán Viktor állítólag megígérte a magyar választóknak, hogy „megvédi Junckertől az országot”. Meg is vétózza a jelöltségét azzal, hogy „luxemburgi”:

onnan sok bajt hoztak Magyarország fejére.

Sokra nem ment a vétóval, hiszen csupán David Cameron akkori brit miniszterelnök áll mellé, igaz, neki nem Junckerrel volt baja, csak nem értett egyet a csúcsjelölti rendszerrel.

2014. október

Igazi elégtétel lett volna, ha a magyar kormány jelöltje, az igazságügy-miniszterként Redinggel rengeteget csatázó Navracsics Tibor komoly posztot kap Jean-Claude Juncker bizottságában. Ám ő az Európai Parlament nyomására pont a lényeget – az állampolgársági ügyeket – vette el a széles portfólióból, cserébe odaadta a magyar biztosnak a sportot. (Ami pont az, aminek látszik: valódi feladat helyett egy gonosz fricska Orbán felé.)

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyekért felelős tagja sajtótájékoztatót tart a bizottság brüsszeli székházában 2017. november 30-án

MTI / EPA / Stephanie Lecocq

2014. november

Bizottsága kinevezésekor Juncker azt ígéri, elődjeinél „politikusabb” testületet hoz létre. A karakteres politizálás első jelére nem is kell sokáig várni, igaz, maga Orbán Viktor is tesz róla, hogy bírálat célpontja legyen.

2015. április

Ha Orbán ezt akarja, harc lesz

– mondja Juncker, és a szavazati jog megvonását is kilátásba helyezi az Európai Bizottság több tagja, miután Orbán Viktor a Kossuth rádióban arról beszél: vissza kellene adni a jogot a nemzetállamoknak, hogy maguk dönthessenek a halálbüntetés bevezetéséről. (Ugyanebben az interjúban a miniszterelnök egyébként nyíltan bírálta a menekültek áthelyezéséről akkor formálódó uniós elképzeléseket is, de ez akkor még nem tűnt annyira fontosnak.)

2015. május

Juncker diktátornak nevezi Orbánt, és ad neki egy pofont a Keleti Partnerség rigai csúcstalálkozója előtt. Orbán pedig főhercegnek titulálja az elnököt.

Akkor Havasi Bertalan arról beszél, így megy ez évek óta, és a két politikus jó viszonyban van.

A diktátorozás és a pofon mindenesetre a legmarkánsabb jelenete a két politikus viszonyának – még úgy is, hogy Junckertől nem állnak távol a hasonló gesztusok.

2015. október

A menekültválság a csúcson, a magyar kormány pedig az együttműködés minimális jelét sem mutatja az EU-val, úgy, hogy az egyik fő menekültútvonal éppen Magyarországon keresztül vezet, amíg egy kerítés építéséről nem dönt a kormány a magyar–szerb határon.

Túry Gergely

Orbán Viktor az EPP madridi kongresszusán arról beszél, hogy

a migrációs kérdése fogja meghatározni politikai családunk jövőjét.

A CÖF pedig nemzetközi autós békemenettel fenyegeti meg Jean-Claude Junckert. Az ok: a belügyminiszerek tanácsának szeptemberi ülésén minősített többséggel elfogadott menekültkvóta-rendszer.

2015. november

Rogán Antal azt állítja: az EU szegednyi (értsd: több tízezer) migránst telepítene hozzánk. Az elfogadott rendszer alapján 1294 menekültet kellene befogadni Magyarországnak.

2016. január

Juncker bírálja Magyarországot, mert az ország nem hajtja végre a közös döntésből eredő kötelezettséget. Magyarország pert indít az Európai Bizottság ellen a tanácsi határozat és az abból eredő kötelezettségek jogszerűségét vitatva.

2016. február

Orbán Viktor bejelenti: népszavazást kezdeményez a kormány a kötelező betelepítési kvóta ellen.

2016. október

A kvótanépszavazáson ugyan a választásra jogosultak kevesebb mint fele vesz részt, ám a voksolók 98 százaléka osztja a kormány véleményét. Orbán Viktor az eredményről levélben tájékoztatja Junckert és az EU többi vezetőjét, ebben a kormányfő azt ígéri: a referendum nyomán benyújtott alkotmánymódosítás megfelel az uniós jognak.

Fülöp Máté

Juncker így nyilatkozik a népszavazásról: "Ha minden tagállam népszavazást tart, ha nem ért egyet egy döntéssel, hogy kimondassa az ellenkezőjét annak, amit a jogszabályok előírnak, nem fogjuk tudni irányítani és kormányozni Európát."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar kormány Jean-Claude Juncker helyett is védi az európai érdekeket, Orbán Viktor pedig úgy látja: a bizottság egy „kültelki trükkel” csapta be a tagországokat a kötelező menekültkvótára tett javaslattal.

2017. március

Orbán Viktor a Római szerződés aláírásának 60. évfordulóján rendezett ünnepségen kifejti:

ha biztonságos Magyarországot akarunk, csak magunkra számíthatunk.

Néhány nappal később a kormány benyújtja a felsőoktatási törvény módosítását, ismertebb nevén a lex CEU-t.

2017. április

A legújabb nemzeti konzultáció és kampány, több mint 4 milliárd forintból ezzel a szlogennel:

Állítsuk meg Brüsszelt!

Juncker válasza:

Az a módszer, hogy valaki Brüsszelt szidja, miután aláírta az EU egységéről szóló Római nyilatkozatot, inkább minősíti a kérdőív szerzőjét, mint az Európai Unió állapotát.

A bizottság kötelezettségszegési eljárást indít a lex CEU miatt, és (akkor még) formabontó módon kérdés-felelet módon reagál a kormány nemzeti konzultációjában szereplő állításokra.

A CÖF Brüsszelben rendez egy tüntetést, hogy megállítsa Sorost.

Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-frakciójának a vezetője élesen bírálja a lex CEU-t és a nemzeti konzultációt. A néppárti elnökség azt kéri Orbántól, hogy a kormány az Európai Bizottság kifogásait tiszteletben tartva írja át a törvényt.

A Fidesz EP-képviselői levélben tesznek ígéretet a frakciónak így:

Nem vagyunk tökéletesek, nem minden kísérletünk járt sikerrel, de rugalmasak vagyunk, és készen állunk arra, hogy tartalmas párbeszédet kezdjünk országunk és Európa jövőjéről.

Az Európai Parlament úgy dönt: jelentést készít a magyarországi jogállamiság helyzetéről, ennek elkészítésével Judith Sargentini zöldpárti képviselőt bízzák meg.

2017. június

Jean-Claude Juncker egy interjúban arról beszél: személyes érintkezésben jól kijön Orbán Viktorral, a tartalmat tekintve azonban sok a vita közöttük.

2017. július

Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a külföldről támogatott civil szervezetek számára többek között regisztrációs kötelezettséget előíró civiltörvény miatt.

2017. szeptember

A kormány levelet ír az Európai Bizottságnak, hogy az fizesse ki a magyar–szerb határra telepített kerítés költségeinek a felét, 135 milliárd forintot. Válaszul Juncker felsorolja, hogy a kormány döntései miatt mennyi pénztől esett el Magyarország, illetve mennyit kap amúgy az uniótól.

Ugyanezen a napon az Európai Bíróság elutasítja Magyarország és Szlovákia keresetét a kvótaperben, a kormány bejelenti: nem hajtja végre az ítéletet. Manfred Weber is reagál a döntésre: a Twitteren azt írja, elvárják, hogy az uniós döntéseket a tagállamok tiszteljék és fogadják be, a szolidaritás ugyanis nem egyirányú utca.

2017. október

Újabb nemzeti konzultáció, ezúttal a „Soros-tervről”. Navracsics Tibor közli: nincs Soros-terve a bizottságnak.

Orbán egy interjúban arról beszél: nem veszi komolyan a civiltörvény miatt indult eljárást, mert az politikai indíttatású, messziről szaglik. Szerinte az EP Magyarországra látogató bizottsága

Soros kezéből eszik.

2017. november

Jean-Claude Juncker és Navracsics Tibor közös levélben írnak arról, hogyan kell felvenni a harcot a populizmussal és az idegengyűlölettel szemben.

2018. április

Három nappal a magyarországi parlamenti választás előtt Manfred Weber telefonon beszél Michael Ignatieffel, a CEU rektorával, majd nyíltan a Fidesz ellen fordul a CEU miatt. Az EPP képviselőcsoportja nevében kéri a bizottságtól, hogy vizsgálja felül a magyar felsőoktatási törvényt.

Fazekas István

Másnap a Fidesz az EP néppárti tagjainak magyarázza a CEU-ügyet. Frank Engel luxemburgi képviselő ezután azt követeli, hogy a Fidesz lépjen ki a Néppártból, Magyarország meg az EU-ból.

Jean-Claude Juncker gratulál a Fidesznek a választási győzelemhez, de felhívja a figyelmet arra, hogy a jogállami normák védelme mindenkinek kötelessége.

Az EPP flamand pártjának elnöke jelzi: a Fidesz kizárását fogja kezdeményezni, mert „Orbán Viktor számos alkalommal átlépte a határt”. Pascal Arimont szerint azt is meg lehet fontolni, hogy függesszék fel a párt tagságát, amíg le nem zárulnak az Európai Bíróság előtt zajló eljárások.

2018. május

Az Európai Bizottság bejelenti: a jogállamisághoz köthetik 2021-től az uniós pénzek lehívását, ennek érdekében mechanizmust hoznak létre (részben amiatt, mert Magyarország következetesen elutasítja a csatlakozást az uniós pénzekkel való visszaélés vizsgálatára létrehozandó Európai Ügyészséghez). A mechanizmus keretében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségét vizsgálnák.

A Néppárt raportra hívja Orbánt – jó eséllyel a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt. Egy nappal később a Fidesz élesen bírálja Jean-Claude Junckert, mert Marx születésének évfordulóján mond beszédet.

2018. június

Juncker – szakítva az uniós protokollal – migrációs minicsúcsot rendez. A cél az, hogy támogatást nyújtson Angela Merkel német kancellárnak, akit éppen migrációs politikája miatt szorongat a szövetségi kormány bajor belügyminisztere. Erre Magyarországot nem hívják meg.

2018. július

Kósa Lajos alkoholistának nevezi Junckert, aki a júliusi NATO-csúcson alig tudott menni. A hivatalos magyarázat szerint isiász gyötörte a politikust.

Hadd mondjam ki, hogy az EU-t egy rossz, részeges alkoholista pasi vezeti. Nem isiász van itt, alkoholista.

2018. szeptember

Juncker szerint problémát jelent a Fidesz tagsága a Néppártban – a bizottsági elnök erről néhány nappal a Sargentini-jelentés parlamenti vitája előtt beszél.

Szeptember 11-én Orbán Viktor igyekszik meggyőzni az igazáról az EP plénumát, este pedig zárt frakcióülésen tárgyalnak arról: felfüggesszék-e a Fidesz tagságát az EPP-ben.

Másnap Juncker tart évértékelőt, amelyben ilyeneket mond:

• „Ne csak kifizetőhely legyen az EU” – hanem globális játékos
• „Ne legyen Brüsszel bűnbak”
• "A 7. cikket ott kell alkalmazni, ahol a jogállam veszélybe került"

Néhány órával később kétharmados többséggel szavazzák meg a Sargentini-jelentést, amely az Orbán-kormány 2010 óta meghozott döntéseit, a korrupciós kockázatokat elemzi. Ennek alapján elindulhat a jogállamisági normák megsértése miatti, 7. cikk szerinti eljárás az ország ellen. Manfred Weber – hasonlóan az EPP-képviselők többségéhez – a támogatók között van. A frakcióvezető ezt azzal indokolja, hogy Orbán nem engedett a lex CEU és a civiltörvény ügyében.

Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő (k) szavaz a nevét viselő Sargentini-jelentésről az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én

MTI / EPA / Patrick Seeger

Juncker úgy nyilatkozik: ő is megszavazta volna a Sargentini-jelentést, csak nem képviselő, de az Európai Bizottságnak is megvannak az eszközei a jogállamiság megsértése miatti eljárásokra.

Egy héttel később, a salzburgi EU-csúcs előtt Joseph Daul, az EPP elnöke megerősíti: a Fidesz egyelőre maradhat a pártszövetségben. Rogán Antal később arról beszél: Salzburgban, Orbán háta mögött tett javaslatot Juncker a Fidesz kizárására, de nem fogadták el.

2018. október

Juncker újra kifejti: a Fidesznek nincs helye az Európai Néppártban, ha nem változik meg.

2018. november

Az EPP Helsinkiben tart kongresszust, ahol Manfred Weber nyeri a csúcsjelöltségért folyó versenyt. A korábbi várakozások ellenére a Fidesz itt is megússza, hogy a kizárásról vagy a felfüggesztésről döntsenek. A résztvevők aláírnak ugyanakkor egy nyilatkozatot, amelyben többek között vállalják, hogy tartózkodnak az EU-t bíráló megnyilatkozásoktól.

2018. december

Álhírterjesztőnek nevezi Juncker Orbánt – amiért a magyar miniszterelnök azt állítja róla, hogy ő a felelős a Brexitért. Erre Kovács Zoltán államtitkár úgy reagál: Jean-Claude Juncker minden bizonnyal "isiásza" miatt összekeveri a műfajokat, az álhírt a véleménnyel.

Juncker egy interjúban megerősíti: maga kezdeményezte a Fidesz kizárását az EPP-ből.

2019. február

A kormány plakátjain Jean-Claude Juncker, Soros György és az EU migrációs politikájával kapcsolatos állítások. A bizottság elnöke így reagál erre: Orbán a barátja, de a kormány hazudik, a Fidesznek pedig nincs helye a Néppártban. A bizottság ezt követően négyoldalas brosúrában cáfolja a kormány állításait.

Máté Péter

A kormányzati kampány miatt először a svéd konzervatívok, majd másik 12 párt indítványozza a Fidesz kizárását a Néppártból. A CDU/CSU német pártszövetség ugyan nem áll be a sorba, de elhatárolódik a kampánytól.

2019. március

Bonyolultnak nevezi a Néppárt és Orbán viszonyát Manfred Weber, aki bocsánatkérésre szólítja fel a magyar miniszterelnököt. A Fidesz előbb arra tesz ígéretet, hogy leszedik a plakátokat, majd arra, hogy Junckert a bizottság baloldali alelnökére, Frans Timmermansra cserélik a plakátokon. Közben Orbán a Welt am Sonntagnak úgy nevezi a Fidesz tagsága miatt tiltakozó pártokat:

hasznos idióták.

Miután megérkezik a szükséges számú feljelentő levél, Joseph Daul EPP-elnök bejelenti: a párt elindítja az eljárást a Fidesz ellen, a választmány március 20-i ülésén a párt felfüggesztéséről vagy kizárásáról dönthet.

Manfred Weber Budapesten három feltételhez köti a Fidesz EPP-tagságát:

• Orbán kérjen bocsánatot párttársaitól a „hasznos idióta” jelző miatt
• Tüntessék el a plakátokat
• Módosítson a kormány a CEU-t ellehetetlenítő jogszabályon.

Orbán ebből kettőt teljesít: levélben bocsánatot kér, és március 15-ére – a korábbi terveknek megfelelően – a Juncker–Soros-párost boldog párok váltják fel a kormányzati hirdetéseken.

Manfred Weber több lapban fejti ki a jogállamiság betartatásának új mechanizmusáról szóló új javaslatát, amelynek nem titkolt célja az EU-támogatásokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozása is. Ennek részeként egy független testület vizsgálná a jogállamisági normák érvényesülését az igazságszolgáltatásban vagy a médiában.

A CÖF szóvivője közli: „hasznos idiótákkal nem érdemes hosszú távon küzdeni”.

Az EPP választmányi ülése szerdán 15 órakor kezdődik Brüsszelben, arról, hogyan zajlik az eljárás, és mi várható, ebben a cikkben írtunk bővebben:

Jók Orbán esélyei, de könnyen a Néppárt „hasznos idiótái" nevethetnek a végén

Orbán Viktor csak visszafogottan provokál, hiszen az egyetlen olyan brüsszeli politikust tette Soros György mellé a plakátra, aki idén májusban biztosan nyugdíjba vonul. A Fidesz néppárti tagsága egyébként Berlinben dől el, és Merkeléknek nem érdeke szakításig vinni a dolgot - írja az e heti HVG.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.