Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Húsz éve nem volt ekkora aszály Magyarországon, mint most, a kilátások pedig sem rövid, sem hosszabb távon nem biztatóak. A megoldás a hatalmas károkat elszenvedő mezőgazdaságnak az öntözés lenne, ezt azonban évek óta nehezíti a bürokrácia. Pénz, politikai akarat lenne, de a magyar földtulajdoni viszonyok és egyéb jellemzők sem segítik a helyzet megoldását.

Az elmúlt 20 év legnagyobb aszálya pusztít Magyarországon, Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szántóföldi növénytermesztési és beszállító ipari osztályának elnöke szerint. A szakember az M1 Ma Reggel című műsorában azt mondta: 100 mm csapadék hiányzik a földből, ez azt jelenti, hogy egyhetes folyamatos áztató esőre lenne szükség, hogy pótolja a hiányzó vízmennyiséget. 2018 őszén jó minőségű föld helyett már szinte csak porba tudtak vetni, ami miatt 300 ezer hektár repce és 960 ezer hektár búza sorsa "pecsételődött meg". A kevés csapadék miatt a növények tavaly legyengültek, így "léptek be a télbe", emiatt a vetés egyharmada jó, egyharmada közepes, egyharmada gyenge állapotban van. Ez pedig egyszerűen szólva azt jelenti: rossz lesz a termés, ami sok millió tonnás kiesést jelent majd – mondja Petőházi. Az osztályvezető szerint a vegetációs időszak után részletes állapotfelmérést kell készteni. A vizsgálatnak pedig olyanokra is választ kell majd adnia, hogy mit érdemes vetni tavasszal, mert az aszály ezt is befolyásolja – jelezte Petőházi.

"Nem halogatható"

Megoldás lehetne az öntözés, de a 2,9 millió hektárnyi mezőgazdasági területnek csak elenyésző részén, 80 ezer hektáron locsolnak jelenleg. Ezt a területet kellene több mint a háromszorosára növelni, amihez kormányzati segítségre van szükség. Petőházi bízik abban, hogy a kabinet beáll majd a fejlesztés mögé, hiszen ez szerinte egy 15-20 éves terv, amivel az öntözött területek nagysága, akár 1 millió hektárra növelhető.

©

A közeli és a távoli kilátások nem biztatóak, főként az ország keleti felén jelentős az aszály, és egyelőre nem várható csapadék sem – ezt viszont már Erdődiné Molnár Zsófia, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa mondta el a hvg.hu-nak. Szerinte a gond az, hogy ősszel, sőt már augusztus második felében is rendkívül kevés csapadék hullott. A talaj alsó rétegei is kiszáradtak, mert a decemberi és januári csapadék nem volt elég ennek feltöltéséhez, és erre jött még az utóbbi két hónap aszályos időjárása. A talaj felső 20 centiméteres rétege főleg a keleti országrészben nagyon száraz, és a helyzet a következő napokban sem változik érdemben. A héten ugyanis már nem várható csapadék, jövő hétfőn minimális eső lehet ugyan, de az nem javít a helyzeten. Talán jövő szerdától eshet egy kis eső, de ennek érkezése az előrejelzések szerint még bizonytalan.

Bizonytalan még az is, hogy a rosszabb termés drágítja-e a liszt árát, ahogy azt a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségétől (MGTKSZ) megtudtuk. A szövetség szerint az ország szokott importálni búzát Ukrajnából jobb években is, aminek elsősorban az ár az oka. De a 2,9 millió tonnás hazai éves búzaszükségletet mindig tudjuk tartani, rosszabb években is 4 millió tonnát állít elő a magyar mezőgazdaság, és tavaly is 5 millió körül volt az éves termés. Sőt, sok helyen még bőven vannak tartalékok. Az aszály miatti rosszabb termés elsősorban a gabonapiacon belül okozhat bonyodalmakat, nem feltétlenül a kenyér árában fogjuk megtapasztalni, de persze az is lehetséges – mondta a szövetség vezetője.

Egyre szárazabb lesz az ország

Visszatérve az időjáráshoz: Erdődiné jelezte, hogy a klímaváltozás egyértelmű jele a hőmérséklet emelkedése. A meteorológus szerint a felmelegedéssel pedig szélsőséges időjárási jelenségek szaporodnak meg: gyakoribbak lesznek a heves esőzések, amikor hirtelen nagy mennyiségű csapadék zúdul le, és a száraz időszakok gyakorisága is nő. Erdődiné azt azonban fontosnak tartja, hogy aszály gyakran előfordult már múltban is Magyarországon.

©

A téma szakértője, Mika János éghajlatkutató azt mondja, Magyarországon négy regionális klímamodellt vizsgálnak a szakértők, ezek azt jelzik, hogy az ország területe szárazabb lesz, mert csökken a csapadék, és ez a helyzet csak rosszabb lesz a globális felmelegedéssel. Amit tudunk: a nyári csapadék csökkenni fog, a modellek alapján ugyanakkor a téli csapadéknak növekednie kellene, de a mérések szerint ez is csökken.

A tél tehát trendszerűen szárazabb, ami nem sok jót jelent a mezőgazdaságnak. Mika azt mondja, ha a modellek pontossága feljavul, és tudni fogjuk, hogy mihez kell alkalmazkodni, akkor egy-két évtized alatt ki lehet nemesíteni olyan vetőmagokat, amelyek bírják a másfajta klímát, meg lehet építeni a kisebb víztározókat. Amit csak hosszabb távon lehet kontrollálni, az a szén-dioxid kibocsátása, amivel most világszerte 70 százalékkal termelünk többet, mint amit a természet fel tud dolgozni.

A bürokrácia dagályában az öntözés

Az öntözés ügyében is a részletekben rejlik az ördög. "Kínkeserves" – Raskó György agrárközgazdász, termelő ezzel a szóval jellemzi, milyen bürokrácia jellemzi az öntözési ügyeket. A kormány kiír pályázatokat, forrást is biztosít berendezések vásárlására, de ezekhez előbb mind meg kell egyezni a földek tulajdonosaival, és különböző engedélyeket kell beszerezni. Raskó azt tapasztalta, hogy az öntözőberendezések jellemzően nagy területen, 500 méter szélesen tudnak locsolni, ám a magyar földtulajdon elaprózott, egy locsolásnyi területnek akár 10 tulajdonossal és földhasználóval is meg kell egyezni. A beadandó pályázathoz mindenkinek egyet kell érteni, és nem ritkák az olyan irracionális reakciók, amikor valaki megtiltja, hogy az ő földjét öntözze a lineár. Raskó szerint ez újabb, nehezen megoldható problémát jelent, amit a jegyzők nem tudnak hatékonyan kezelni. Az agrárszakember saját példájával érzékeltette, mennyire lassú a rendszer: cége még 2017-ben nyújtott be egy pályázatot, máig nem bírálták el.

Kukoricaültetvény öntözése Tiszavasvári határában
©

Raskó, a felsorolással azonban itt nem állt meg, és azt mondta: a vízügyi hatóságok is nehézkesek, az engedélyek kiadása lassú, és olyan minőségi kritériumok vannak, amelyek szerinte szükségtelenek. Egy újabb példa: Magyarországon szinte csak ivóvíz minőségű vízzel lehet locsolni, míg Hollandiában magas trágyakoncentrációjúval is. "A patakvíz, tavak vize nem jó nálunk locsolásra" – mondta Raskó, majd hozzátette: a Balaton tisztának mondható vize ott folyik a Sió csatornában, de nem lehet vele öntözni a földeket. Ezért is van, hogy ma 80 ezer hektárt öntöznek, míg a 70-es években ez a terület még 350 ezer hektár volt. Az öntözést mindezek tetejébe minden kormány támogatja, és fontosnak tartja. A jogi környezet mégsem egyszerűsödik, a földtörvényt is kéne hozzá módosítani.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Nem jönnek az őszi esők, marad az aszály

Egyelőre nem enyhül az aszály, a középtávú csapadék-előrejelzések szerint is leghamarabb a jövő hét közepén, végén jöhet számottevő eső az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint.