Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az elmúlt 20 év legnagyobb aszálya pusztít Magyarországon, Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szántóföldi növénytermesztési és beszállító ipari osztályának elnöke szerint. A szakember az M1 Ma Reggel című műsorában azt mondta: 100 mm csapadék hiányzik a földből, ez azt jelenti, hogy egyhetes folyamatos áztató esőre lenne szükség, hogy pótolja a hiányzó vízmennyiséget. 2018 őszén jó minőségű föld helyett már szinte csak porba tudtak vetni, ami miatt 300 ezer hektár repce és 960 ezer hektár búza sorsa "pecsételődött meg". A kevés csapadék miatt a növények tavaly legyengültek, így "léptek be a télbe", emiatt a vetés egyharmada jó, egyharmada közepes, egyharmada gyenge állapotban van. Ez pedig egyszerűen szólva azt jelenti: rossz lesz a termés, ami sok millió tonnás kiesést jelent majd – mondja Petőházi. Az osztályvezető szerint a vegetációs időszak után részletes állapotfelmérést kell készteni. A vizsgálatnak pedig olyanokra is választ kell majd adnia, hogy mit érdemes vetni tavasszal, mert az aszály ezt is befolyásolja – jelezte Petőházi.
"Nem halogatható"
Megoldás lehetne az öntözés, de a 2,9 millió hektárnyi mezőgazdasági területnek csak elenyésző részén, 80 ezer hektáron locsolnak jelenleg. Ezt a területet kellene több mint a háromszorosára növelni, amihez kormányzati segítségre van szükség. Petőházi bízik abban, hogy a kabinet beáll majd a fejlesztés mögé, hiszen ez szerinte egy 15-20 éves terv, amivel az öntözött területek nagysága, akár 1 millió hektárra növelhető.
MTI / Czeglédi Sándor
A közeli és a távoli kilátások nem biztatóak, főként az ország keleti felén jelentős az aszály, és egyelőre nem várható csapadék sem – ezt viszont már Erdődiné Molnár Zsófia, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa mondta el a hvg.hu-nak. Szerinte a gond az, hogy ősszel, sőt már augusztus második felében is rendkívül kevés csapadék hullott. A talaj alsó rétegei is kiszáradtak, mert a decemberi és januári csapadék nem volt elég ennek feltöltéséhez, és erre jött még az utóbbi két hónap aszályos időjárása. A talaj felső 20 centiméteres rétege főleg a keleti országrészben nagyon száraz, és a helyzet a következő napokban sem változik érdemben. A héten ugyanis már nem várható csapadék, jövő hétfőn minimális eső lehet ugyan, de az nem javít a helyzeten. Talán jövő szerdától eshet egy kis eső, de ennek érkezése az előrejelzések szerint még bizonytalan.
Bizonytalan még az is, hogy a rosszabb termés drágítja-e a liszt árát, ahogy azt a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségétől (MGTKSZ) megtudtuk. A szövetség szerint az ország szokott importálni búzát Ukrajnából jobb években is, aminek elsősorban az ár az oka. De a 2,9 millió tonnás hazai éves búzaszükségletet mindig tudjuk tartani, rosszabb években is 4 millió tonnát állít elő a magyar mezőgazdaság, és tavaly is 5 millió körül volt az éves termés. Sőt, sok helyen még bőven vannak tartalékok. Az aszály miatti rosszabb termés elsősorban a gabonapiacon belül okozhat bonyodalmakat, nem feltétlenül a kenyér árában fogjuk megtapasztalni, de persze az is lehetséges – mondta a szövetség vezetője.
Egyre szárazabb lesz az ország
Visszatérve az időjáráshoz: Erdődiné jelezte, hogy a klímaváltozás egyértelmű jele a hőmérséklet emelkedése. A meteorológus szerint a felmelegedéssel pedig szélsőséges időjárási jelenségek szaporodnak meg: gyakoribbak lesznek a heves esőzések, amikor hirtelen nagy mennyiségű csapadék zúdul le, és a száraz időszakok gyakorisága is nő. Erdődiné azt azonban fontosnak tartja, hogy aszály gyakran előfordult már múltban is Magyarországon.
MTI / Újvári Sándor
A téma szakértője, Mika János éghajlatkutató azt mondja, Magyarországon négy regionális klímamodellt vizsgálnak a szakértők, ezek azt jelzik, hogy az ország területe szárazabb lesz, mert csökken a csapadék, és ez a helyzet csak rosszabb lesz a globális felmelegedéssel. Amit tudunk: a nyári csapadék csökkenni fog, a modellek alapján ugyanakkor a téli csapadéknak növekednie kellene, de a mérések szerint ez is csökken.
A tél tehát trendszerűen szárazabb, ami nem sok jót jelent a mezőgazdaságnak. Mika azt mondja, ha a modellek pontossága feljavul, és tudni fogjuk, hogy mihez kell alkalmazkodni, akkor egy-két évtized alatt ki lehet nemesíteni olyan vetőmagokat, amelyek bírják a másfajta klímát, meg lehet építeni a kisebb víztározókat. Amit csak hosszabb távon lehet kontrollálni, az a szén-dioxid kibocsátása, amivel most világszerte 70 százalékkal termelünk többet, mint amit a természet fel tud dolgozni.
A bürokrácia dagályában az öntözés
Az öntözés ügyében is a részletekben rejlik az ördög. "Kínkeserves" – Raskó György agrárközgazdász, termelő ezzel a szóval jellemzi, milyen bürokrácia jellemzi az öntözési ügyeket. A kormány kiír pályázatokat, forrást is biztosít berendezések vásárlására, de ezekhez előbb mind meg kell egyezni a földek tulajdonosaival, és különböző engedélyeket kell beszerezni. Raskó azt tapasztalta, hogy az öntözőberendezések jellemzően nagy területen, 500 méter szélesen tudnak locsolni, ám a magyar földtulajdon elaprózott, egy locsolásnyi területnek akár 10 tulajdonossal és földhasználóval is meg kell egyezni. A beadandó pályázathoz mindenkinek egyet kell érteni, és nem ritkák az olyan irracionális reakciók, amikor valaki megtiltja, hogy az ő földjét öntözze a lineár. Raskó szerint ez újabb, nehezen megoldható problémát jelent, amit a jegyzők nem tudnak hatékonyan kezelni. Az agrárszakember saját példájával érzékeltette, mennyire lassú a rendszer: cége még 2017-ben nyújtott be egy pályázatot, máig nem bírálták el.
Kukoricaültetvény öntözése Tiszavasvári határában
MTI / Oláh Tibor
Raskó, a felsorolással azonban itt nem állt meg, és azt mondta: a vízügyi hatóságok is nehézkesek, az engedélyek kiadása lassú, és olyan minőségi kritériumok vannak, amelyek szerinte szükségtelenek. Egy újabb példa: Magyarországon szinte csak ivóvíz minőségű vízzel lehet locsolni, míg Hollandiában magas trágyakoncentrációjúval is. "A patakvíz, tavak vize nem jó nálunk locsolásra" – mondta Raskó, majd hozzátette: a Balaton tisztának mondható vize ott folyik a Sió csatornában, de nem lehet vele öntözni a földeket. Ezért is van, hogy ma 80 ezer hektárt öntöznek, míg a 70-es években ez a terület még 350 ezer hektár volt. Az öntözést mindezek tetejébe minden kormány támogatja, és fontosnak tartja. A jogi környezet mégsem egyszerűsödik, a földtörvényt is kéne hozzá módosítani.
