Tízéves rekordot döntött a lakossági áram euróban számolt átlagára az Európai Unióban 2018 második félévében, bár 100 kWh-nként csak 1 centtel volt több a korábbi csúcsot jelentő 2017 második félévinél – írja jelentésében az Eurostat. 2017 első félévéhez képest euróban számolva a villany ára Cipruson, Spanyolországban és Hollandiában emelkedett a legnagyobbat (19,6, 13,8 illetve 9,7 százalékkal). A legnagyobb árcsökkenés Lettországban, Lengyelországban és Németországban volt. Uniós átlagban az áremelkedés egy év alatt 3,5 százalék volt.

Magyarországon a végső fogyasztói ár közterhekkel együtt 3,2 százalékkal nőtt egy év alatt. Ezzel együtt az áram ára Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb az unióban, legalábbis euróban. A nemzeti valuták vásárlóértékét is figyelembe véve (vagyis vásárlóerő-paritáson számolva) azonban a magyar lakossági áramár már egyáltalán nem volt annyira alacsony, az EU-s középmezőny végén állt.

Az alacsony euróban számolt magyar árhoz hozzátartozik, hogy uniós összehasonlításban az áram ára kevés közterhet tartalmazott, Dániában, Portugáliában és Németországban például a fogyasztók által fizetett költség felét különféle adók és járulékok tették ki.

A magyar gázár volt a legalacsonyabb

Ami a lakossági földgáz fogyasztói árát illeti, az unió átlagában és euróban számolva 5,7 százalékkal nőtt egy év alatt, de még így sem érte el a 2014-es csúcspontját. A legnagyobb drágulás Írországban, Bulgáriában, Svédországban és Romániában volt (16,3 és 17,3 százalék közötti). Horvátországban, Portugáliában, Magyarországon és Németországban valamelyest csökkent az euróban számolt ár.

Magyarország szempontjából fontos fejlemény, hogy mindezzel (euróban számolva) itt volt a legolcsóbb a lakossági gáz az egész unióban, bár csak hajszálnyival. Ilyesmire eddig nem volt példa, a román gázár (másoké mellett) mindig alacsonyabb volt. A magyar lakossági gázár vásárlóerő-paritáson nézve is az egyik legalacsonyabb volt az EU-ban.

Ahogy a villany esetében, nagy különbségek voltak a tagállamok árainak közteher tartalmában. A magyar állam az egyik legkevesebb közterhet rakta a gáz árára, míg például Dániában és Hollandiában a fogyasztói ár több mint felét adók és járulékok tették ki.

Az állam nyert a gázáron

A nagyon alacsony magyar gázár ellenére az államnak (egész pontosan az állami földgázkereskedőnek, az MFGK Zrt.-nek) 2018-ban is nyeresége keletkezett a földgáz lakosság felé történő értékesítésén, 3,5 milliárd forintnyi – tudta meg a HVG közadatigényléssel.  Az MFGK-nak a különbözetet minden évben félre kell tennie, beszámolójának mérlegében el kell határolnia. 2018 végén az egyenleg 36,8 milliárd forinton állt, a „rezsicsökkentés” óta a lakosság ennyivel fizetett többet a gázért. Sőt valójában majd’ 80 milliárd forinttal, a kormány ugyanis 2018-ban kivett ebből a keretből 40 milliárd forintot a választások elé időzített „téli rezsicsökkentés” finanszírozására (3,2 millió ügyfél kapott visszamenőleg 12 ezer forintos jóváírást). A tartalék eredetileg arra szolgál, hogy a lakosságnak akkor se kelljen többet fizetnie, ha felmenne a gáz beszerzési ára. A kormány a rezsitartalék felét osztotta vissza.

A 2018-ban elért, 3,5 milliárdos állami gázárnyereség az elmúlt évek tükrében nem számít nagynak, 2017-ben az MFGK 25 milliárdot tudott félretenni, 2016-ban közel 50 milliárdot. 2015-ben járt le az orosz-magyar gázszerződés eredeti, 20 éves futamideje. Azóta többször meghosszabbították, de a kormány titkolja, pontosan mennyibe kerül az orosz gáz. Ahogy a friss adatok is mutatják, a lakossági (hatósági) gázár uniós összehasonlításban nagyon alacsony, és mivel az MFGK-nak így is nyeresége keletkezik, vélhetően az importár sem magas. Magyarország csekély gazdasági súlyával aligha van erős alkupozícióban az Oroszországgal folytatott gáztárgyalásokon, és azt is kizárhatjuk, hogy Vlagyimir Putyin Orbán Viktor két szép szeméért adja olcsón a gázt. Így kérdés, Moszkvának miért éri meg mindez.

Sok az ismeretlen a gázképletben

A jövő egyelőre lég bizonytalan, az orosz-ukrán gázszállítási tranzitszerződés ugyanis év végén lejár – Magyarország is Ukrajnán keresztül kapja az orosz gázt. Moszkva és Kijev valószínűleg meg fognak egyezni, különösen, hogy az Ukrajnát elkerülő vezetékek (az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat balkáni ágai) egyhamar nem fognak szolgálatba állni. Románia nemrég feltárt Fekete-tengeri mezőin a kitermelés beindítása szintén bizonytalan. Magyarország esetleg beszállna egy horvátországi LNG (cseppfolyósított földgáz) terminál építésébe, amivel biztosan jó pontokat szerezne az LNG-t exportáló USA-nál, ugyanakkor a horvát terminál szinte biztosan nem tudna az orosznál olcsóbb gázt kínálni, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig azt nyilatkozta: „A jelenleginél drágább áron biztosan nem veszünk gázt.” A tárcavezető egy újabb, hosszú távú orosz-magyar gázszerződés megkötését is belengette, ha szeptemberig nem dől el, az amerikai Exxon Mobil befektet-e a romániai gázmezőbe.