Kassai Dániel volt az, aki elsőként lépett vissza az LMP egyéni jelöltjeként az április 8-i választástól. Később ezért kizárták az LMP-ből, ő pedig Hadházy Ákos mellett kezdett el dolgozni, közben független önkormányzati képviselő a XVIII. kerületben.

Most beadott négy népszavazási kezdeményezést, ezek már olvashatóak is a Nemzeti Választási Iroda honlapján. Egészen pontosan ezeket:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzést a jelenleg nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeken kívül Magyarország miniszterelnöke esetében is el kelljen végezni?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?

Az első kérdéssel Kassai gátat vetne a fővárosi stadionépítéseknek. A hvg.hu-nak azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy számításai szerint 2010 és 2020 között 350 milliárd forintot költ a kormány 32 darab stadionra az országban, közte a Pancho Arénára, a Ferencváros stadionjára és az új Puskás stadionra, és ebben nincs benne a 2023-as budapesti atlétikai vébére készülő stadion, ami a becslések szerint 120 milliárd lesz.

Ez a stadion még nem épült meg, de el kell állni a rendezéstől – mondta Kassai a készülő Budapesti Atlétikai Stadion kapcsán.

Nem stadionokra, hanem működő egészségügyre van szükség, ezért le kell állítani az értelmetlen gigaberuházásokat, és végre oda kell terelni az állami forrásokat, ahová valók.

A második kérdés azért került elő, mert Orbán Viktor miniszterelnökként nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon. Kassai szerint azonban jogos elvárás, hogy az országot vezető kormányfővel szemben „ne merüljön fel semmilyen biztonsági kockázat, ne legyen zsarolható”.

Az utolsó két kérdéssel kapcsolatban Kassai azt mondta, azok már megjárták az NVB-t, csak senki nem tudta összegyűjteni a 200 ezer aláírást, hogy népszavazás legyen ebből a két kérdésből. „Pedig fontos, hogy főleg a politikusok vagyonnyilatkozata a valós adatokat tartalmazza, és ha nem mondanak igazat, akkor szankcionálni lehessen őket.”

Most az NVB-n a sor, hogy elbírálja a kérdéseket.