szerző:
hvg.hu

Ugyan jelenleg magas az infláció, és kicsit még nőhet is, de a jegybank középtávon a csökkenésére számít, ezért nem intézkedtek. Ráadásul sok a bizonytalanság, ilyenkor nem érdemes hirtelen lépéseket tenni. Az év második felében tisztulhat a kép, akkor az MNB is jobban fogja látni, kell-e mozdulnia.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a jegybank monetáris tanácsa (a magas infláció ellenére) nem emelt a 0,9 százalékos alapkamaton, és a kamatfolyosóhoz sem nyúlt. A jegybank magyarázó közleményében emlékeztet rá, hogy “elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása”. A infláció és a különösen figyelt adószűrt maginfláció jelenleg magas, és az MNB szerint a következő hónapokban még enyhén emelkedni fog, de év végétől várhatóan a jegybank inflációs céljára, 3 százalékra csökken. Az inflációt két ellentétes hatás mozgatja, az erős belső kereslet felfelé húzza, a külső tényezők azonban fékezik.
A jegybanknak 5-8 negyedéves időtávon kell elérnie inflációs célját, így a jelenlegi döntéseket nem az határozza meg elsősorban, néhány hónap múlva mekkora infláció várható - mondta Nagy Márton MNB-alelnök.
A Monetáris Tanács arra számít, hogy a következő hónapokban változékony lesz a gazdasági környezet, ezért nem célszerű hirtelen lépéseket tenni - fejtette ki a döntés mögött húzódó érveket Nagy Márton. A második félévben beérkező adatok alapján lehet majd eldönteni, a lefelé vagy a felfelé mutató kockázatok erősebbek-e. Jelenleg a két irányú kockázat kiegyenlítettnek tűnik. Nagy Márton kiemelten hangsúlyozta, hogy most az óvatosság a legfontosabb, az év 2. Felében várhatóan többet lehet majd tudni. Egyelőre a világgazdasági kockázatok miatt nem világos, mekkora lesz a lassulás, és az mennyire fog begyűrűzni a magyar gazdaságba. A meghatározó jegybankok, az amerikai Fed és az európai EKB várhatóan a lazítás felé mozdulnak majd el. Az új lakossági állampapírnak köszönhetően várhatóan több lakossági jövedelem áramlik megtakarításokba, ezért lassabban fog nőni a fogyasztás, ami fékezi az inflációt - egyelőre nem világos, mennyire. A dohány jövedéki adója 2022-ig félévente emelkedni fog, ez a maginflációra is felfelé hajtó hatást fog gyakorolni.
A Tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 300-500 milliárd forintos sávról, legalább 200-400 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Nagy Márton a Tanács június 25-ei döntéseit összességében nagyon enyhe szigorításként jellemezte.
A megelőző héten az MNB egy devizaswap-tenderrel 150 milliárd forinttal javította a bankrendszer likviditását, erre azért volt szükség, mert hatalmas érdeklődés mutatkozott a kormány által bevezetett, kedvező kamatozású szuperállampapírra, a Magyar Állampapír Pluszra. "A lakosság a Magyar Állampapír Plusz vásárlását jelentős mértékben korábban kibocsátott lakossági állampapírok visszaváltásával finanszírozta. Az állampapírok nagy része ugyanakkor nem a Magyar Államkincstár hálózatában, hanem a bankokon keresztül került visszaváltásra. Ez a folyamat a bankok mérlegében lévő lakossági állampapír-állomány felduzzadásához, ezzel együtt pedig a bankközi likviditás szűküléséhez vezetett" - írta közleményében az MNB. Nagy Márton szerint a likviditáshiány csak technikai jellegű és ideiglenes volt, a helyzet megoldódott, köszönhetően többek közt állampapír-lejáratoknak, illetve annak is, hogy az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) folyamatosan vásárol vissza papírokat a bankoktól, így azok likviditáshoz jutnak.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a jegybank monetáris tanácsa (a magas infláció ellenére) nem emelt a 0,9 százalékos alapkamaton, és a kamatfolyosóhoz sem nyúlt. A jegybank magyarázó közleményében emlékeztet rá, hogy “elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása”. A infláció és a különösen figyelt adószűrt maginfláció jelenleg magas, és az MNB szerint a következő hónapokban még enyhén emelkedni fog, de év végétől várhatóan a jegybank inflációs céljára, 3 százalékra csökken. Az inflációt két ellentétes hatás mozgatja, az erős belső kereslet felfelé húzza, a külső tényezők azonban fékezik.A jegybanknak 5-8 negyedéves időtávon kell elérnie inflációs célját, így a jelenlegi döntéseket nem az határozza meg elsősorban, néhány hónap múlva mekkora infláció várható - mondta Nagy Márton MNB-alelnök.

A második félévben tisztulhat a kép

A Monetáris Tanács arra számít, hogy a következő hónapokban változékony lesz a gazdasági környezet, ezért nem célszerű hirtelen lépéseket tenni - fejtette ki a döntés mögött húzódó érveket Nagy Márton. A második félévben beérkező adatok alapján lehet majd eldönteni, a lefelé vagy a felfelé mutató kockázatok erősebbek-e. Jelenleg a két irányú kockázat kiegyenlítettnek tűnik. Nagy Márton kiemelten hangsúlyozta, hogy most az óvatosság a legfontosabb, az év 2. Felében várhatóan többet lehet majd tudni. Egyelőre a világgazdasági kockázatok miatt nem világos, mekkora lesz a lassulás, és az mennyire fog begyűrűzni a magyar gazdaságba. A meghatározó jegybankok, az amerikai Fed és az európai EKB várhatóan a lazítás felé mozdulnak majd el. Az új lakossági állampapírnak köszönhetően várhatóan több lakossági jövedelem áramlik megtakarításokba, ezért lassabban fog nőni a fogyasztás, ami fékezi az inflációt - egyelőre nem világos, mennyire. A dohány jövedéki adója 2022-ig félévente emelkedni fog, ez a maginflációra is felfelé hajtó hatást fog gyakorolni.

Ideiglenes volt a pénzhiány

A Tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 300-500 milliárd forintos sávról, legalább 200-400 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Nagy Márton a Tanács június 25-ei döntéseit összességében nagyon enyhe szigorításként jellemezte.

A megelőző héten az MNB egy devizaswap-tenderrel 150 milliárd forinttal javította a bankrendszer likviditását, erre azért volt szükség, mert hatalmas érdeklődés mutatkozott a kormány által bevezetett, kedvező kamatozású szuperállampapírra, a Magyar Állampapír Pluszra. "A lakosság a Magyar Állampapír Plusz vásárlását jelentős mértékben korábban kibocsátott lakossági állampapírok visszaváltásával finanszírozta. Az állampapírok nagy része ugyanakkor nem a Magyar Államkincstár hálózatában, hanem a bankokon keresztül került visszaváltásra. Ez a folyamat a bankok mérlegében lévő lakossági állampapír-állomány felduzzadásához, ezzel együtt pedig a bankközi likviditás szűküléséhez vezetett" - írta közleményében az MNB. Nagy Márton szerint a likviditáshiány csak technikai jellegű és ideiglenes volt, a helyzet megoldódott, köszönhetően többek közt állampapír-lejáratoknak, illetve annak is, hogy az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) folyamatosan vásárol vissza papírokat a bankoktól, így azok likviditáshoz jutnak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nem márkakereskedés többé az Opel Gombos

Nem márkakereskedés többé az Opel Gombos

Autópálya-lehajtó épül Mészáros Lőrinc palackozóüzeméhez

Autópálya-lehajtó épül Mészáros Lőrinc palackozóüzeméhez

És ön mit szólna, ha az ágyában pihenne meg egy tigris?

És ön mit szólna, ha az ágyában pihenne meg egy tigris?

Ez az apró, mégis harcias féreg az óceán egyik leghangosabb állata

Ez az apró, mégis harcias féreg az óceán egyik leghangosabb állata

Magyarországra jött az egyik legritkább BMW, körbejártuk

Magyarországra jött az egyik legritkább BMW, körbejártuk

Tom Cruise megint vadászgépre száll: itt az új Top Gun magyar előzetese

Tom Cruise megint vadászgépre száll: itt az új Top Gun magyar előzetese