Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően a jegybank monetáris tanácsa (a magas infláció ellenére) nem emelt a 0,9 százalékos alapkamaton, és a kamatfolyosóhoz sem nyúlt. A jegybank magyarázó közleményében emlékeztet rá, hogy “elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása”. A infláció és a különösen figyelt adószűrt maginfláció jelenleg magas, és az MNB szerint a következő hónapokban még enyhén emelkedni fog, de év végétől várhatóan a jegybank inflációs céljára, 3 százalékra csökken. Az inflációt két ellentétes hatás mozgatja, az erős belső kereslet felfelé húzza, a külső tényezők azonban fékezik.
A jegybanknak 5-8 negyedéves időtávon kell elérnie inflációs célját, így a jelenlegi döntéseket nem az határozza meg elsősorban, néhány hónap múlva mekkora infláció várható - mondta Nagy Márton MNB-alelnök.
A Monetáris Tanács arra számít, hogy a következő hónapokban változékony lesz a gazdasági környezet, ezért nem célszerű hirtelen lépéseket tenni - fejtette ki a döntés mögött húzódó érveket Nagy Márton. A második félévben beérkező adatok alapján lehet majd eldönteni, a lefelé vagy a felfelé mutató kockázatok erősebbek-e. Jelenleg a két irányú kockázat kiegyenlítettnek tűnik. Nagy Márton kiemelten hangsúlyozta, hogy most az óvatosság a legfontosabb, az év 2. Felében várhatóan többet lehet majd tudni. Egyelőre a világgazdasági kockázatok miatt nem világos, mekkora lesz a lassulás, és az mennyire fog begyűrűzni a magyar gazdaságba. A meghatározó jegybankok, az amerikai Fed és az európai EKB várhatóan a lazítás felé mozdulnak majd el. Az új lakossági állampapírnak köszönhetően várhatóan több lakossági jövedelem áramlik megtakarításokba, ezért lassabban fog nőni a fogyasztás, ami fékezi az inflációt - egyelőre nem világos, mennyire. A dohány jövedéki adója 2022-ig félévente emelkedni fog, ez a maginflációra is felfelé hajtó hatást fog gyakorolni.
A Tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 300-500 milliárd forintos sávról, legalább 200-400 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Nagy Márton a Tanács június 25-ei döntéseit összességében nagyon enyhe szigorításként jellemezte.
A megelőző héten az MNB egy devizaswap-tenderrel 150 milliárd forinttal javította a bankrendszer likviditását, erre azért volt szükség, mert hatalmas érdeklődés mutatkozott a kormány által bevezetett, kedvező kamatozású szuperállampapírra, a Magyar Állampapír Pluszra. "A lakosság a Magyar Állampapír Plusz vásárlását jelentős mértékben korábban kibocsátott lakossági állampapírok visszaváltásával finanszírozta. Az állampapírok nagy része ugyanakkor nem a Magyar Államkincstár hálózatában, hanem a bankokon keresztül került visszaváltásra. Ez a folyamat a bankok mérlegében lévő lakossági állampapír-állomány felduzzadásához, ezzel együtt pedig a bankközi likviditás szűküléséhez vezetett" - írta közleményében az MNB. Nagy Márton szerint a likviditáshiány csak technikai jellegű és ideiglenes volt, a helyzet megoldódott, köszönhetően többek közt állampapír-lejáratoknak, illetve annak is, hogy az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) folyamatosan vásárol vissza papírokat a bankoktól, így azok likviditáshoz jutnak.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően a jegybank monetáris tanácsa (a magas infláció ellenére) nem emelt a 0,9 százalékos alapkamaton, és a kamatfolyosóhoz sem nyúlt. A jegybank magyarázó közleményében emlékeztet rá, hogy “elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása”. A infláció és a különösen figyelt adószűrt maginfláció jelenleg magas, és az MNB szerint a következő hónapokban még enyhén emelkedni fog, de év végétől várhatóan a jegybank inflációs céljára, 3 százalékra csökken. Az inflációt két ellentétes hatás mozgatja, az erős belső kereslet felfelé húzza, a külső tényezők azonban fékezik.A jegybanknak 5-8 negyedéves időtávon kell elérnie inflációs célját, így a jelenlegi döntéseket nem az határozza meg elsősorban, néhány hónap múlva mekkora infláció várható - mondta Nagy Márton MNB-alelnök.
A második félévben tisztulhat a kép
A Monetáris Tanács arra számít, hogy a következő hónapokban változékony lesz a gazdasági környezet, ezért nem célszerű hirtelen lépéseket tenni - fejtette ki a döntés mögött húzódó érveket Nagy Márton. A második félévben beérkező adatok alapján lehet majd eldönteni, a lefelé vagy a felfelé mutató kockázatok erősebbek-e. Jelenleg a két irányú kockázat kiegyenlítettnek tűnik. Nagy Márton kiemelten hangsúlyozta, hogy most az óvatosság a legfontosabb, az év 2. Felében várhatóan többet lehet majd tudni. Egyelőre a világgazdasági kockázatok miatt nem világos, mekkora lesz a lassulás, és az mennyire fog begyűrűzni a magyar gazdaságba. A meghatározó jegybankok, az amerikai Fed és az európai EKB várhatóan a lazítás felé mozdulnak majd el. Az új lakossági állampapírnak köszönhetően várhatóan több lakossági jövedelem áramlik megtakarításokba, ezért lassabban fog nőni a fogyasztás, ami fékezi az inflációt - egyelőre nem világos, mennyire. A dohány jövedéki adója 2022-ig félévente emelkedni fog, ez a maginflációra is felfelé hajtó hatást fog gyakorolni.
Ideiglenes volt a pénzhiány
A Tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 300-500 milliárd forintos sávról, legalább 200-400 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Nagy Márton a Tanács június 25-ei döntéseit összességében nagyon enyhe szigorításként jellemezte.
A megelőző héten az MNB egy devizaswap-tenderrel 150 milliárd forinttal javította a bankrendszer likviditását, erre azért volt szükség, mert hatalmas érdeklődés mutatkozott a kormány által bevezetett, kedvező kamatozású szuperállampapírra, a Magyar Állampapír Pluszra. "A lakosság a Magyar Állampapír Plusz vásárlását jelentős mértékben korábban kibocsátott lakossági állampapírok visszaváltásával finanszírozta. Az állampapírok nagy része ugyanakkor nem a Magyar Államkincstár hálózatában, hanem a bankokon keresztül került visszaváltásra. Ez a folyamat a bankok mérlegében lévő lakossági állampapír-állomány felduzzadásához, ezzel együtt pedig a bankközi likviditás szűküléséhez vezetett" - írta közleményében az MNB. Nagy Márton szerint a likviditáshiány csak technikai jellegű és ideiglenes volt, a helyzet megoldódott, köszönhetően többek közt állampapír-lejáratoknak, illetve annak is, hogy az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) folyamatosan vásárol vissza papírokat a bankoktól, így azok likviditáshoz jutnak.
