Megszavazták a 2020-as költségvetést. A büdzsé bevétele 21 425 milliárd forint lehet, a kiadás 21 792 milliárd, azaz 367 milliárd forint lenne a hiány. A kormány úgy számol, hogy 4 százalékkal fog nőni a GDP, 1,3 százalékkal emelkedik a foglalkoztatottság, az átlagkereset 8,3 százalékkal nő, az infláció, így a nyugdíjemelés is, pedig 2,8 százalékos lesz.

Az elmúlt hónapok kormánykommunikációja után azon nem lepődhet meg senki, hogy azt hallgatjuk, ez a családok költségvetése. A számokat elnézve úgy tűnik, azért a sportnak és a honvédelemnek sem kell panaszkodnia, az oktatásnak és az egészségügynek annál inkább. Elfogadták az adócsomagot is, így aztán emelkedik a cigaretta adója, befagyasztják a reklámadót, a sportegyesületek pedig minden korábbinál több tao-pénzt kaphatnak.

Megvásárolja a 4iG a T-Systemst – erről írtak alá előzetes megállapodást. A tranzakció a T-Systems kis- és középvállalati értékesítési üzletágát nem érinti, ezt a végleges megállapodást megelőzően átszervezik a Magyar Telekomba. A 4iG-hez kerül így egyebek mellett a FUTÁR üzemeltetése, több nagyvállalattal és egyetemmel kötött szerződés, de ők ellenőrizhetik a Nemzeti Választási Iroda szavazatszámláló szoftverét ért esetleges külső beavatkozásokat is.

Pletykákat már régen lehetett erről a felvásárlásról hallani, de eddig úgy volt, hogy a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő 4iG-nek egy ekkora üzletre azért nincs pénze. A T-Systems könyv szerinti értéke 42 milliárd forint, a 4iG-nak pedig három veszteséges év után tavaly éppen sikerült pluszban zárnia. Úgy tűnik, most mégis a kis hal veszi meg a nagy halat.

Kiss-Kuntler Árpád

Elfogadta a kormány a nemzeti buszstratégiát. A cél hangzatos, csakhogy aki még emlékszik a korábbi ígéretekre, tudja, hogy fényévekre van a mostani bejelentés attól, amiről eddig szó volt.

Korábban azt ígérték, hogy háromezer buszt cserélhetnek le, elhangzott egyszer egy nagyon bátor hatezres szám is, ehhez képest most már csak 1290-ről beszélnek. Nem is három év alatt vezénylik le a cserét, hanem tíz évet kérnek rá. Ráadásul ha 160 milliárd forintból akarnak 1290 buszt kihozni, akkor az azt jelenti, hogy egy buszra 124 millióval számolnak, miközben egy elektromos busz ára ma 150-160 millió forint.

A hét képe: miután megírtuk, hogy egy bakterház dolgozói saját mobilklímát állítottak be a fülledt helyiségbe, megtiltották nekik, hogy használják a légkondit. A MÁV belső vizsgálatot ígért.

hvg.hu

Megjelent a KSH éves összefoglalója az országról, mi pedig megnéztük, hogyan változott a helyzet 2010 óta. Az évtized elejétől kezdve 23,1 százalékkal nőtt a GDP, egy főre vetítve pedig az EU átlagának 65 százalékáról 70 százalékra sikerült előrelépni. De ez is csak arra volt elég, hogy az unió 24. helyén legyünk.

A munkanélküliség látványosan csökkent az elmúlt években, ez viszont azt is magával hozza, hogy a munkaerőhiány nagyon nagy: a 2010-esnek már csak a 40 százaléka a mostani munkaerő-tartalék. Az alacsony képzettségűek nem is nagyon reménykedhetnek jó állásban, márpedig ők kimondottan sokan vannak EU-s összehasonlításban. Az is kiderül a számokból, hogy hiába beszél a kormány a kis- és középvállalkozások erősítéséről, folyamatosan csökken a kkv-k gazdasági súlya. Eközben a magyarok élettel való elégedettsége 10-es skálán 6,51-re nőtt.

Új járatokat indít a Wizz Air Erdélybe és Oroszországba – jelentették be. A cég vezérigazgatója ennél nagyobb terveket is belengetett: 2027-re képesnek kell lenni arra, hogy kelet felé Indiába és Mongóliába, nyugat felé az Egyesült Államokba eljussanak a cég gépei, de kérte, ezt senki ne úgy értse, hogy most bejelentette volna a Budapest-New York járat elindítását.

A Wizz Air azt ígérte, hogy a sajtótájékoztató után bármiről lehet kérdezni Váradi Józsefet, nem csoda, hogy az új útvonalak helyett inkább a most is meglévő utaspanaszokról kapott sok kérdést. Szerinte a légiirányítás annyira rossz, és akkor problémákat okoz a munkaerőhiány, hogy „eljöhet az a pont, amikor fizikailag lehetetlenné válik a fogyasztók védelme. Vannak olyan feladatok, amelyek megoldhatatlanok”, de azért az utasoktól is nagyobb rugalmasság kell néha, például nem az utolsó pillanatban kiérni a repülőtérre.

Reviczky Zsolt

Ha a kvarcóra ára beleszámít az inflációba, akkor a kábítószereké miért nem? Ehhez hasonló kérdések kerülnek elő, amikor a közgazdászok elkezdenek a szervezett bűnözés gazdaságával foglalkozni. A drogok ára meglepően stabil volt az elmúlt években összeurópai szinten, pedig például Londonban már gyorsabban szállítják házhoz a kokaint, mint a pizzát. A rabszolga sokkal olcsóbb, mint 1850-ben, ráadásul akkor még 5-7 év kellett egy ember megvásárlásának megtérüléséhez, ma már csak 3-6 hónap. A kereslet-kínálat bizarr, de legalább fájdalommentes példája pedig Kanada, ahol betiltották, hogy a spermáért fizessenek, így kiürültek a spermabankok, úgyhogy az Egyesült Államokból csempészik be a kívánt mennyiséget.

Ennél sokkal sötétebb ügy az, hogy Olaszországban a maffia gyakran az állam feladatait is átvette az elmúlt évtizedekben. Az eredmények annyira látványosak, hogy voltak, akik azt kutatták, jobb munkaadó-e a maffia, mint a multik vagy az állam, de a válasz azért szerencsére "nem" volt. Ez a GDP-n is meglátszik, arról az apróságról nem is beszélve, hogy a legálisan foglalkoztatott dolgozót csak a legritkább esetben lövi le az elégedetlen főnöke.

Jobb-e ma nőnek lenni Magyarországon, mint 1989-ben volt? A KSH és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján kerestük erre a választ. Az oktatásban például jól láthatóan javult a nők helyzete, de a fizetéseknél csak ott tudtak igazán előrelépni, ahol a szellemi munkát ők végzik, míg a fizikait a férfiak.

A születéskor várható élettartam még mindig elmarad az EU-átlagtól. Az sem újdonság, hogy a nők jóval tovább élnek, mint a férfiak, de egyre inkább csökken a különbség. A rendszerváltás idején még több férfi halt meg, 2017-ben viszont már több nő hunyt el, részben azért, mert van néhány betegség, ahol a nők halálozási száma megugrott.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: