Új járatokat indít a Wizz Air Erdélybe, valamint Oroszországba – jelentette be Váradi József, a cég vezérigazgatója, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy hétfőn, közösen tartott sajtótájékoztatón, amelyet követően a Wizz Air vezérigazgatóját kérdeztük az utaskezelést ért kritikákról.

Miről van szó?

• Volt, hogy egy napja nem tudtak elindulni az utasok Londonból.
• Volt, hogy Bécsben felejtett 30 embert a Wizz Air, akik nem jutottak el Tenerifére.
• Volt, hogy Brüsszelben felejtették az utasokat.
• Volt, hogy nem fért fel mindenki a Wizz Air Frankfurt–Budapest-járatára, mert túl kicsi gépet küldött a légitársaság.
• Volt, hogy a Dubajból Budapestre tartó járat utasai a feladott poggyászuk egy része nélkül érkeztek meg a célállomásra.
• Volt, hogy egy látássérült fiút a vakvezető kutyája miatt nem engedtek fel a repülőre.
• Volt, hogy megbüntették a Wizz Airt a kézipoggyász-szabályok miatt.
• Mindezek miatt pedig többször kaptak kormányzati kritikát, legutóbb pedig már a Miniszterelnökség is vizsgálatot kezdeményezett.

Reviczky Zsolt

Váradi József szerint több olyan oka van a problémáknak, ám ezekről szerinte nem a Wizz Air tehet, hanem például az, hogy az európai légiirányítás katasztrofális állapotban van, A tavalyi nyár után „mindenki megígérte, hogy idén jobb lesz a helyzet, de rosszabb lett”, a repülőtereken egyre nagyobb a zsúfoltság, a szakemberhiány állandó - mondta a vezérigazgató. Így aztán

lehet azt mondani, hogy védjük meg a fogyasztókat, de eljöhet az a pont, amikor fizikailag lehetetlenné válik a fogyasztók védelme. Vannak olyan feladatok, amelyek megoldhatatlanok.

Például ha éjszaka egy másik repülőtérre irányítják az utasokat, akkor ott gyakran nem lehetséges rögtön szállást szerezni nekik.

Azt azért hozzátette: tudják, hogy az ő felelősségük az utasok problémáit megoldani. Arra a felvetésre, hogy az elégtelen utastájékoztatás miatt vizsgálódik gyakran a fogyasztóvédelem, elismerte, hogy ez részben a cég felelőssége, de „nem igaz, hogy nem tájékoztatjuk az utasokat”. Csakhogy amikor gyorsan változik a helyzet, akkor nem tud mindig elég gyors lenni a tájékoztatás – tette hozzá.

Reviczky Zsolt

Arra a kérdésre, hogy mit tesz a Wizz Air a hasonló problémák elkerüléséért, azt válaszolta: arra szánnak pénzt, hogy jelentősebb személyi jelenlét legyen a repülőtereken, és hogy több tartalék legyen a működésben, így kevesebb legyen a késés és a törlés. Megígért egy könnyebben elérhető call centert és mobilon küldött információkat, de krízishelyzetben „lehetetlen percre pontosan kommunikálni az utasok irányába”. És az, hogy egyre többen utaznak,

több rugalmasságot igényel a fogyasztótól is, nem érdemes például az utolsó pillanatban kiérni a reptérre.

Váradi József a hvg.hu kérdésére azt is elmondta, hogy a Wizz Air évente 30 millió euró (közel 10 milliárd forint) kártalanítást fizet. Ezeknek a legnagyobb részét a járattörlések, valamint a három órán túli késések miatt fizetik ki. Az, hogy túlfoglalás miatt kelljen embereket leszállítani a gépről, évente néhány száz utast érint.

A vezérigazgató elismerte, hogy hibáztak abban az esetben, amikor műszaki ok miatt egy kisebb repülőt tudtak küldeni annál, mint amekkorára meghirdették az utat, és emiatt nagyjából ötven utast le kellett küldeni, de szerinte nem az lett volna a megoldás, hogy a legmagasabb sorszámú helyjegyekről elküldjék az utasokat.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a fapados járatok utasainak felállított bádogváros elbontásáról Váradi úgy vélekedik: nagyon jó hír, hogy végre történik valami, nem szerette, amilyen eddig volt a budapesti váró. Szerinte megoldható, hogy emiatt ne kelljen árat emelni – „a Budapest Airport masszívan profitábilis, elvárható, hogy úgy fejlesszen, hogy a költségei ne növekedjenek, vagy azt ne hárítsa át”. Mint mondta,

a mi utasaink nincsenek olyan helyzetben, hogy árat emeljünk.

A cég már most is működtet nyugat-balkáni, illetve kelet-európai járatokat. Ezekről kérdésünkre elmondta: 90 százalék fölötti a járattelítettség. De az igazán fontos nem is ez, hanem a bevétel – arról pedig konkrét szám említése nélkül annyit válaszolt, pontosan ott járnak, ahol az indításkor gondolták.

Túry Gergely

Az elmúlt hetek nagy kérdése volt, hogy indít-e a közeli jövőben amerikai járatot a Wizz Air. Váradi József a sajtótájékoztatón a víziót úgy mutatta be: 2027-re képesnek kell lenni arra, hogy kelet felé Indiába és Mongóliába, nyugat felé az Egyesült Államokba eljussanak a cég gépei. Azt később többször is kihangsúlyozta, ezt véletlen se értsük úgy, hogy már most bejelentette volna a Budapest-New York járat elindítását. Mindenesetre 2023-tól már érkeznek azok a repülők, amelyek elvileg képesek lehetnek erre is. Szerinte nyugat felé már nem nagyon lehet új piacokat találni, keletre viszont kimondottan érdemes figyelniük a légitársaságoknak.

Szijjártó: összetett az együttműködés

A sajtótájékoztatón részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, ő viszont az új járatok bejelentését követően gyorsan elment, csak néhány kérdést lehetett feltenni neki. Nem csoda, hogy elsősorban arról kérdezték: hogy-hogy most a Wizz Airrel dolgozik együtt a kormány, miközben fogyasztóvédelmi bírsággal is fenyegetik a céget. A miniszter azt válaszolta, "összetett együttműködés" van a légi közlekedésben a kormány, a repülőtér és a légitársaságok között, most ebben az egy ügyben előre tudtak lépni.

A Wizz Air legújabb járatairól, illetve a nyári kaotikus útjaikról itt olvashat további részleteket: >>