Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező, 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le tengeri exporttevékenységüket – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter. Az ügyletről részleteket nem közöltek, például nem árulták el, pontosan kitől és milyen területet vettek. A kelet-adriai kikötőfelügyelet szerencsére bőbeszédűbb volt, tőle tudható, hogy a terület nagy része két olasz cég, a Teseco és a Seastock, kisebb része pedig az olasz állam tulajdonában volt. Az ingatlan jelenleg kihasználatlanul áll, olajfinomító működött rajta. Lesz hova tenni azt a 100 millió eurót, amit a kormány a fejlesztésére szán, most ugyanis se kikötő, se logisztikai központ nincs ott.
A HVG forrásai szerint a magyar szállítmányozási szakma értetlenül áll a projekt előtt. A tengeri export ugyanis szinte teljes egészében konténerizált: magyarországi telephelyükön a cégek konténerekbe rakják az árujukat, majd elszállíttatják abba a kikötőbe, ahol a célországba tartó konténerhajó horgonyoz – bárhol is legyen az. A Triesztben létesítendő terminál fizikailag nem alkalmas nagy konténerhajók fogadására: partszakasza 300 méter hosszú, vize 13 méter mély. De még ha fogadhatna is méretesebb hajókat a magyar terminál, ahhoz le kellene szerződni hajótársaságokkal is, amelyek kegyeiért a kikötők kemény harcot vívnak, a magyar export pedig alig számít valamit e cégek forgalma felől nézve.
Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
HVG
