Interjút adott az Origónak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amiben nagyrészt a kormány Triesztben felépítendő magyar kikötőt és logisztikai központot vette védelmébe.

A beruházásról itt írtunk részletesen, logisztikában dolgozó forrásaink szerint a szakma értetlenül áll a beruházás előtt, ugyanis:

• Az olasz kikötővárosban megvásárolt rövid és sekély partszakasz nem alkalmas nagy konténerhajók fogadására, a magyar tengeri export pedig szinte teljes egészében konténerizált.
• Az exportáló magyar vállalkozásoknak nincs szükségük kikötői logisztikai központra, az árujukat ugyanis magyarországi telephelyükön konténerizálják, ez olcsóbb és biztonságosabb.
• A terminál működtetéséhez hajótársaságokkal is le kellene szerződni, amikért a sokkal nagyobb, sokkal jobban felszerelt terminálok is versengenek.

A külügyminiszter az interjúban többek közt az alábbiakat mondta:

• „Azok a magyarországi vállalatok, amelyek tengeren exportálnak, mindezidáig versenyhátrányban voltak azon országok vállalataival szemben, amelyek rendelkeznek tengerparttal.”
• „Trieszt az egyik legközelebb fekvő tengeri kikötő Magyarországhoz képest. Úton és vasúton is elérhető 24 óra alatt. A kikötő kapacitása elég ahhoz, hogy a magyar exportáló vállalatok igényeit ki tudjuk elégíteni.”
• „A magyar és nemzetközi cégek a raktározásért, logisztikáért, szállítmányozási szolgáltatásért jelentős összegeket fognak fizetni, ami egyértelműen jó a magyar nemzetgazdaságnak.”
• „A legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott kisebb hajókra pakolják az árut, ami így jut el többek között Triesztbe. A folyamat pedig visszafelé is így működik.”

A tárcavezető arról nem beszélt, hogy:

• Milyen állami vállalat fogja üzemeltetni a magyar terminált és logisztikai központot?
• Mennyi koncessziós díjat kell majd fizetni a terminál üzemeltetéséért?
• Miért éri majd meg a magyar cégeknek a magyar terminált igénybe venni (nyilván nem ingyen), nem pedig másikat?
• Mekkora bevételre számít a magyar állam a terminál és a logisztikai központ üzemeltetéséből, a koncessziós díj kifizetése mellett mekkora nyereségre? Mikor térülhet meg a beruházás? (A HVG megtérüléssel kapcsolatos kérdéseire a külügyminisztérium nem válaszolt.)
• Miért lennének versenyhátrányban a magyar cégek magyar üzemeltetésű kikötői terminál híján?
• Miért épp Triesztet (akár a magyar, akár másik terminált) használná az összes magyar, tengeren exportáló vállalat? (A szlovéniai Koper közelebb van és könnyebben elérhető.)
• Milyen hajók fogják használni a magyar terminált? (Minthogy se a magyar államnak, se semmilyen magyar állami cégnek nincs tengeri kereskedelmi flottája.)
• Ha a magyar terminál beismerten kicsi, nagy konténerhajók fogadására nem alkalmas, milyen feltételek mellett érné meg mégis a magyar vállalatoknak azon keresztül elérni a nagy konténerhajók fogadására alkalmas terminálokat? – Például Pireuszban, ahova a magyar állam százmilliárd forintos kínai hitelből épít vasúti összeköttetést, a Budapest–Belgrád-vasútvonal formájában.