Az elemzők negyedszázalékos kamatcsökkentést várnak a Fedtől, és Trump szokása szerint Twitteren igyekezett nyomást gyakorolni a döntéshozókra. A Federal Reserve Board elvben független (ahogy minden jegybanknak, így az MNB-nek is annak kellene lennie), de Trump szakítva elődeivel, nyíltan bele kíván avatkozni a kamatpolitikába.

Hivatalosan azért, hogy védelmezze az USA kereskedelmi érdekeit, de valójában a saját céljait követi: mindenképp el szeretne kerülni egy recessziót a jövő novemberben tartandó elnökválasztási kampány idejére.

„Csigavér” – üzeni Trumpnak és a világnak a Fed

Bár voltak olyan szakértők is, akik a félszázalékos csökkentés mellett érveltek, olyanok is, akik semmilyen csökkentést nem tartottak kívánatosnak. Így a konszenzus végül a negyed százalék mellett alakult ki.

Az Egyesült Államok legutóbbi gazdasági adatai ugyanis nem rosszak – hangsúlyozza a USA Today. Az első félév összteljesítménye 2,6 százalékos GDP-növekedés, és csak júniusban 224 ezer új munkahelyet hoztak létre az országban. Ez jobb, mint az Európai Unió mutatói, és bár Kína gazdasági növekedése meghaladta a 6 százalékot, de negyedszázada nem volt ilyen alacsony. Összességében 12 év óta lassul a gazdaság Kínában, ahol a vezetés ilyenkor nyáron a Pejtaho állami nyaralóban vitatja meg az ország gondjait.

Kínai jegybankelnök: Mi nem csökkentünk kamatot

Nem követtük az amerikaiakat korábban sem, amikor kamatot emeltek, tehát nincsen okunk most a csökkentésre sem. 2015 októbere óta stabil a kamatszint Kínában – jelentette ki nemrég Ji Kang, a kínai jegybank elnöke. A Népbank vezetője (Pekingben így hívják a nemzeti bankot) a Caixin gazdasági lapnak azt is elmondta, hogy pénzügyi tekintetben itt van az aranykor a világ második legnagyobb gazdaságában, így nincs ok a változásra.

Ugyanakkor Ji Kang távolról sem hiszi azt, hogy valójában beköszöntött az aranykor, hiszen Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet pénzügyi manipulációval is vádol: vagyis hogy leértékeli a jüant, így kerülvén ki az amerikai büntetőszankciókat. Azok ugyanis súlyos csapást mértek és mérnek Kínára: egy pekingi belső tanulmány szerint több mint 2 millió munkahely szűnt meg emiatt az exportszektorokban.

Újrakezdődtek a tárgyalások a kereskedelmi háborúról

Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki a Harvardon doktorált, ezúttal Sanghajban ült tárgyalóasztalhoz Robert Lighthizer főtárgyalóval és Steven Mnuchin pénzügyminiszterrel. Csodát senki sem vár, hiszen már az is komoly eredménynek számít, hogy három hónapos szünet után újra tárgyal egymással a globális gazdaság két meghatározó nagyhatalma. Erről Donald Trump és Hszi Csin-ping Oszakában állapodott meg a G20-csúcstalálkozón. Kínában több vezető is bírálja Hszi Csin-ping elnököt az amerikai kereskedelmi háború miatt – írja belső információkra hivatkozva a hongkongi South China Morning Post. A bírálók szerint a kínai államfő túlságosan nyíltan kimondta, hogy az USA-val egyenrangú szerepre törekszenek a világon, ami kiválthatta azt a Kína-ellenes kampányt, melyet még a demokraták is jórészt támogatnak Washingtonban.

Mindennek a levét a globális gazdaság ihatja meg, amely minden korábbinál jobban függ az amerikai kamatlábtól. Ezért is nagyon óvatos a Fed, mely Trump sürgetése ellenére nem akar nagy kamatvágást. Helyette a mostani negyedszázalék után beígértek még egy hasonlót az év hátralevő részében Donald Trumpnak. Aki szokás szerint PR-színjátékot játszik, mert tudja: a lélektani tényezők kritikus időkben legalább annyira fontosak a Wall Streeten, mint maguk a számok.