„A Legfőbb Ügyészség […] megkereste az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát a Microsoft Magyarország Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. tevékenységével kapcsolatos, korrupciós vagy más bűncselekményeket érintő, az amerikai hatóságok rendelkezésére álló információkról történő tájékoztatás érdekében” – közölte Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes parlamenti képviselő írásbeli kérdésére augusztus 1-ei keltezésű válaszában.

Az ügyészség a hvg.hu-val július 24-én azt közölte, hogy „megkeresi” a minisztériumot – mivel Polt Péter a megkeresésről múlt időben írt, a megkeresés a két közlés közt megtörtént, az ügyészség eleget tett ígéretének.

Polt indoklása szerint azért volt szükség a hivatalos információkérésre, mert az ügyészség csak „hivatalos tudomásszerzés” alapján rendelhet el nyomozást – vagyis az ügyészség értelmezése szerint a bárki számára nyilvánosan elérhető iratok megtekintése nem számít „hivatalos tudomásszerzésnek”. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a HVG-nek azt mondta, a magyar hatóságok pusztán az amerikai igazságügyi minisztérium által már nyilvánosságra hozott adatok alapján, hivatalból eljárást indíthatnának.

Az ügyben egyébként érkezett már feljelentés a magyar ügyészségre, erről Polt Péter még 2018 októberében azt közölte, hogy „bűncselekmény gyanújának hiányában” elutasították.

Az amerikai igazságügyi minisztérium 2019. július közepén hozta nyilvánosságra a Microsoft Magyarországgal kötött peren kívüli megállapodásának szövegét, amelyben a cég beismerte, hogy legalább 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, aminek keretében 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírság megfizetését vállalta – jelentette be a tárca. A kft. beismerése szerint nagykereskedőkön keresztül túlárazottan adtak el szoftverlicenceket magyar állami szerveknek, ugyanakkor az érintett munkavállalók az anyacég felé azt kommunikálták, a megállapodások nyélbe ütéséhez komoly árengedményeket kell tenni. A különbözetet „korrupciós célokra” használták fel.

Az igazságügyi minisztérium az iratban két konkrét, részleteiben felderített példával illusztrálta a korrupciós sémát, ebben azonban a szereplők (érintett személyek és állami intézmények) nevét nem közölték, dátumokat, mennyiségeket, összegeket viszont igen. Az ügyben az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) is vizsgálódott, a szervezet saját jelentésében két állami intézményt neveztek meg érintettként: az ORFK-t és a NAV-ot. Az ORFK-s példa a dátumok alapján nagy valószínűséggel megegyezik az igazságügyi minisztérium iratában bemutatott egyik példával. A rendőrség az igazságügyi minisztérium iratának közzététele után, de még a SEC-jelentés előtt kiadott közleményében a „leghatározottabban visszautasította […] azon állításokat, amelyek összefüggésbe hozzák az Országos Rendőr-főkapitányságot a Microsoft magyarországi üzleteit átvilágító amerikai vizsgálat megállapításaival.”